Az elmúlt időszakban még a csapból is a brutális gabonaár-robbanás folyt, a drágulást a hazai agrárium minden szereplője megérezte, ki így, ki úgy. Az orosz-ukrán háború kirobbanása tovább emelte az árakat. Mit látni most, milyen szinten vannak az árak, mit okozhat az alakulásukban a háború?

Ukrajna óriási területű ország, 6-7-szer nagyobb, mint Magyarország, kukoricában a 4. legnagyobb exportőr a világon, búzában az 5., és ha megnézzük az Európán belül folyó étolajat, minden import 10 literből 8 Oroszországhoz és Ukrajnához kötődik. Az már most látszik, hogy óriási átrendeződés vette kezdetét a piacon mind a búzánál, a repcénél, a napraforgónál és a kukoricánál is. Több nagy multi is, melynek komoly kitettségei vannak a háború által sújtott térségben, evakuálta a kollégákat, sokan közülük pedig abbahagyta a munkát, és már a fegyvert is felvette. Az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy lesz-e még munkahelyük ha véget ér a háború, vagy lebombázzák azt. A kialakult helyzet hatására soha nem látott árak alakultak ki a piacon, búzát 130 forint felett, kukoricát 110 felett, olajos magvakat pedig 300 forint felett is el lehetett adni. Komoly exportalap van tehát mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban, és habár Magyarországon bőven van mindegyik gabonából, Észak-Afrika, Líbia és Libanon nem fognak tudni árut kapni. Ráadásul azokon az ukrán területeken, amelyeken kezdődne a vetés, jelenleg tankok állnak.

A napokban jelentették be, hogy 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót az értékesítést, illetve kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak be kell jelentenie a Nébih-nek. Milyen hatással lehet ez a döntés a hazai növénytermesztőkre, állattenyésztőkre, takarmánygyártókra? És milyenre esetleg a Vitafort életére, működésére?

Úgy gondolom, egy nem jól struktúrált döntés született, amellyel kapcsolatban rengeteg a kérdés, ugyanakkor ennek a korlátozásnak nem az a célja, hogy az országból ne menjen ki gabona, hanem az, hogy egy pillanatra megtörje az árakat. Ez sikerült, hiszen a búzánál és a kukoricánál is 10-15 forinttal visszaestek az árak. Az biztos, hogy az intézkedés lassítja az exportot, és 400-500 ezer tonna áru nem fog kimenni az országból, de búzából és kukoricából már így is komoly készleteink vannak, attól tehát nem kell félni, hogy a magyarok nem jutnak megfelelő mennyiségű terményhez. Ugyanakkor az olajos magvaknál óriási gond lehet, hiszen a háborús válság miatt óriási árualap hiányzik, ennek pedig nagy hatása lesz az állattenyésztésre is. Ha ugyanis nincs elég napraforgó-, és repcedara, akkor fehérjehiány keletkezik, a szója 160 forintos ára pedig már most 260 -ra emelkedett.

A magyarországi állattenyésztés évek óta nehéz helyzetben van, ezt az állapotot pedig csak tetézték a magas gabonaárak. A jelenlegi helyzetben mit lehet elmondani az ágazat helyzetéről, illetve mit a termelők hangulatáról?

A napokban elkezdett emelkedni az állattenyésztési termékek ára, ami már régóta vártak az ágazat szereplői. A sertésnél három hét alatt 340 forintról 500 forint felé nőtt a kilós ár, és habár a kilónkénti 600 forintos ár lenne a cél, úgy gondolom nem fognak ezen a szinten megállni az árak. A legnagyobb probléma az, hogy ez az áremelkedés sok hónapos késéssel indult el, és hiába a támogatás, az csak ideig óráig elegendő a termelőknek. A sertésszektorral szemben a tejágazatban kicsit jobb a helyzet, hiszen ott már két hónapja elindult a növekedés, és a 2021-es 110 forint körüli átlagárról 130-ra emelkedett. A baromfisoknál is javult a helyzet, hiszen a régi 280 forintos árak helyett ma már 400 forint körüli árakról beszélhetünk. A takarmánygyártók azonban nagyon nehéz helyzetben vannak, az elmúlt 25 év legborzalmasabb időszaka volt az utóbbi.

Habár a drágulás már egy ideje a boltokban is megjelent, kell-e még magasabb árakra készülni?

A növénytermesztésben tapasztalható áremelkedés egy évvel ezelőtt indult el, ekkor az állattenyésztés nagyon nagy bajban volt, most azonban már kezd magához térni az ágazat. Kell még 2-3 hónap ahhoz, hogy az árak még tovább nőjenek, ez azonban a vásárlóknak nagyon rossz hír, hiszen ez azt jelenti, hogy bizonyos élelmiszerek is drágulni fognak. Enélkül azonban tönkrementek volna az állattenyésztők, pedig Magyarország jó pozícióban van, hiszen van elég gabonája, nagyüzemi állattartó telepe, vannak feldolgozói, elő tudjuk tehát állítani azt az élelmiszert, amire szükségünk van. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy amíg eddig egy átlagos magyar a fizetése 20 százalékát költötte élelmiszerre, most majd 25-28 százalékot kell hogy költsön. Attól nem kell tartani, hogy Magyarországon probléma lesz az élelmiszerellátással, lesz mit enni, de az nagyon drága lesz.

Az ukrajnai háború és annak alakulása az egész világ működésére hatással lehet. Milyen hatással lehet a globális és Magyarország mezőgazdaságára a háború, kell-e attól tartani, hogy problémák merülnek van az élelmiszerellátásban? Alapvetően milyen hangulat uralkodik most a hazai mezőgazdaságban?

Külön kell választani a hangulati és a közgazdasági tényezőt, és az is lényeges, hogy egy partnernél a növénytermesztés vagy az állattenyésztés hangsúlyos. Legyünk őszinték, a növénytermesztésben extraprofit volt az elmúlt időszakban, és habár nőttek az inputanyag árak, a termelőknek az okozhat most komoly problémát, hogy az elmúlt 20 év egyik legszárazabb periódusát éljük. Az állattenyésztők köztudottan a legnehezebb éveiket élik, emiatt pedig sokakban megkérdőjeleződik a termelés, ami komoly probléma, hiszen egyre több élelmiszerre lesz szükség a jövőben.

A 2021-es a drágulások éve volt, hiszen nemcsak a gabonárak lőttek ki soha nem látott szintekre, de az inputanyagok, az energia, az építőipari alapanyagok, az üzemanyag árak is eszméletlenül megemelkedtek. Ha mindez nem lett volna elég a szomszédban uralkodó háborús helyzet is komoly hatással van az árak alakulására. Ha csak a tavalyi évet nézzük, hogyan hatottak a mezőgazdaság egyes ágazatira az említett hatások? Ha már a 2022-es év történéseit is figyelembe vesszük, mit lehet mondani, be kell rendezkedni a tartósan magas árakra most már a gazdáknak?

Jól szemlélteti a helyzetet az, hogy míg 2020-ban 3,6 millió tonna volt a magyarországi piac, folyó áron 270 milliárd forint, most 430-440 milliárd forintról beszélhetünk. 170 milliárd forinttal több van tehát az ágazatban, ami 67 százalékos pluszt jelent, ennek a finanszírozása pedig óriási problémákat vet fel. Ha egyesével nézzük az elemeket, az energiaárak emelkedése 2022 végén érződhet majd igazán, jelenleg ugyanis sok cégnek már fix gáz- vagy áramszerződése van. A benzinárstop úgy gondolom nem megoldás, hiszen amint vége lesz, 700 forintos üzemanyagárakkal találjuk majd szembe magunkat.

Az eddig soha nem látott mértékű forrásoknak köszönhetően, amelyek az agráriumba érkeznek a következő években, igazi beruházási, fejlesztési dömping indulhat az ágazatban. A Vitafortnak milyen fejlesztési, beruházási tervei vannak a következő évekre?

Jól látni, hogy aki nem tudott elkezdeni időben beruházni, az nem biztos, hogy véghez tudja vinni a fejlesztési terveit. Ugyanakkor a negatív tényezők ellenére is azt gondolom, hogy mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen egy 3-4 éves előkészítési munka folytán, kétéves tervezés után belekezdtünk egy óriási beruházásba, amelynek tavaly volt az alapkőletétele, és a 42 méteres üzemből ma már 26 méter készen van. Mi még időben kezdtük el a fejlesztést, ha még fél évet vártunk volna, nem biztos, hogy sikerült volna elindítani. Ez a beruházás meghaladja az ötmilliárd forintot, Közép-Kelet-Európa legmodernebb takarmányüzemét húzzuk fel, 9 emelet magasan, majdnem 7000 négyzetméternyi beépített területen. Úgy látom, aki még csak most tervezi a beruházást, az mindenképpen nagy gondossággal tervezzen, hiszen vannak pályázatok, van forrás, ugyanakkor az időre mindenképp figyelni kell, mert ha csúszás van, akkor borul az egész beruházás.

A jelenlegi helyzet is felerősíti azt, hogy a kutatás fejlesztés, a folyamatos innovációk elengedhetetlenek egy cégnél, a váratlan helyzetekre ugyanis talán ezekkel az eszközökkel lehet a legjobban reagálni. A Vitafortnál mennyire van középpontban mindez, milyen innovációs projektek vannak porondon jelenleg a cégnél?

A kutatás-fejlesztés a Vitafort működésének egyik alapja, több EU-s programban is részt veszünk, ahol spanyolokkal, hollandokkal, és ázsiai országokkal dolgozunk együtt. Ezek elsősorban akvakultúrát érintő beruházások, valamint állattenyésztést, szaporodásbiológiát érintőek. Emellett van 6-8 magyarországi pályázatunk is, amelyek jelenleg több mint 4 milliárd forint értékben futnak szarvasmarha, sertés és rovarfehérje témában. A hatékonyságnak manapság még nagyobb szerepe van, ezen programok vége pedig minden esetben egy innovatív termék.

Az elmúlt hetek, hónapok, év történéseit figyelembe véve milyen tervekkel vágott neki a 2022-es évnek a Vitafort? Mennyire lehet egyáltalán hosszú távra tervezni jelenleg?

Ha a Vitafort nem egy cégcsoport lenne, hanem egy önálló vállalat, akkor nagyon nehéz helyzetben lennénk, így viszont, hogy sok lábon állunk, egy fokkal jobb a helyzet. A takarmánygyártók óriási présben vannak jelenleg, szinte csak rossz tényezőkről lehet beszámolni, kezdve az inputköltségektől, az euróárfolyamon át, egészen a különböző ellátási problémáig. Ugyanakkor vannak olyan cégeink, amelyek kiemelkedően jól teljesítenek, ilyen például a gabonakereskedő cégünk, az Encorn Trade Kft., amely több mint 300 ezer tonna gabonát forgalmaz, a növénytermesztéssel foglalkozó cégeink, és van olyan cégünk is, amelyik nagyon jelentős, dolláros árbevételű külföldi projekteket visz.

Címlapkép és fotók: Bácsi Róbert László