Riasztó jóslat érkezett: a kihalás fenyegeti a Duna őshonos halát

agrarszektor.hu2022. március 20. 16:00

Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs, az amurgéb megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot (Umbra krameri). Az ELKH Balatoni Limnológai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai szerint a lápi póc fennmaradásának biztosítása érdekében a kiemelten fontos a pócpopulációk elszigetelése az amurgébállományoktól, valamint a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása.

A lápi póc egy mindössze 6-8 centiméternyire megnövő apró hal, ami mintegy 60 millió éve jelent meg a Földön, és a folyamszabályozások előtt tömegesen fordult elő Magyarországon a lápos, mocsaras területeken - olvasható az Infostart oldalán. Ezt a halat, annak kis mérete miatt jóformán csak a legszegényebbek fogyasztották, de az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a parasztok, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele.

A lápi póc kizárólag a Duna és a Dnyeszter folyamok vízgyűjtőjén fordul elő, de elterjedési területe döntően a Kárpát-medencére esik - olvasható a BLKI honlapján. Élettere a számára alkalmas területek kiterjedésének csökkenésével továbbra is egyre szűkül, és mivel az egyes populációk többnyire jelentős mértékben elszigeteltek, fennmaradásuk erősen bizonytalan. A BLKI szakemberei már évtizedek óta foglalkoznak a fajjal, amelyet 2006 óta, vagyis a balatoni vízgyűjtő terület monitorozásának kezdete óta kiemelten kezelnek. A most zárult projektben a kutatók a lápi póc elterjedésének pontosítására irányuló vizsgálatokat végeztek, és az előre kijelölt élőhelyeken meghatározták állományainak méretét. A terepi munkák 2017 és 2019 között zajlottak.

A BLKI kutatóinak álláspontja szerint a faj elterjedésének pontosítása érdekében kulcsfontosságú a lápi póc számára potenciálisan alkalmas, de korábban nem vizsgált vízterek felmérése. Emellett az állományok hosszú távú nyomon követésére és a populációkat veszélyeztető tényezők feltárására is szükség van, hogy a faj hosszú távú fennmaradását biztosító intézkedések megszülethessenek. A legfontosabb tennivalók között kiemelendő a pócpopulációk elszigetelése az inváziós amurgébállományoktól és a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása. Az Európai Unió irányelvének értelmében közösségi jelentőségű, hazánkban 1974 óta fokozottan védett faj állományai mára drasztikusan megfogyatkoztak, természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
hal, duna, kutatás, őshonos, védelem, kárpát-medence, populáció, pusztulás, halállomány, élőhely, invazív-faj, kutatók, kipusztulás, vízgyűjtő, rivális, megőrzés, őshonos-állat,