agrarszektor.hu • 2022. március 25. 15:30
A kertészeti ágazat a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában, mintegy 300 ezer családnak biztosít teljes vagy részfoglalkoztatást - hangsúlyozta beszédében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.
Farkas Sándor az Országos Tavaszi Hajtatási Nap szentesi konferenciáján kiemelve a kertészeti ágazat jelentőségét, elmondta: a magyar kertészet mezőgazdaságunk legintenzívebb, kis területen nagy értéket előállító, legtöbb kézimunkaerőt foglalkoztató ágazata - írja közleményében az Agrárminisztérium. A kertészeti termelés döntően családi gazdaságokban vagy kis és közepes vállalkozásokban folyik. A 2021-es adatok szerint a mezőgazdaság 3378 milliárd forint értékű kibocsátásának 11,5 százalékát a kertészeti ágazat teljesítménye tette ki, ami összesen 389 milliárd forint volt.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!A Délalföldi Kertészek Szövetkezete által rendezett eseményen a szaktárca miniszterhelyettese előadásában átfogó képet adott a kertészeti ágazat helyzetéről, az elmúlt években tapasztalt fejlődésről, az ágazatnak jutó fejlesztési forrásokról és a fejlesztés jövőbeni irányáról, a szükséges változtatásokról. Farkas Sándor a 2021-es évet jellemezve elmondta: míg a szabadföldi zöldség és gyümölcstermesztés igencsak megszenvedte a szélsőséges időjárást, addig a fóliás, üvegházi termelés viszonylag kiegyensúlyozott mederben folyhatott. Az időjárás mellett, a világjárvány, az ágazatot sújtó különböző betegségek, a piaci anomáliák határozták meg az elmúlt éveket. A járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki sem kalkulálhatott azzal, hogy a szomszédunkban háború fog kirobbanni és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot és Magyarországot is - fogalmazott.
A miniszterhelyettes az egész mezőgazdaság, benne a kertészeti ágazat számára juttatott forrásokkal kapcsolatban a Vidékfejlesztési Program széleskörű pályázati lehetőségeit emelte ki, amelyekkel ösztönözték a kertészeti ágazat fejlődését is. A felhívások támogatták, támogatják például a gyümölcs és borszőlő ültetvény telepítését, az építéssel járó kertészeti technológia kialakítását, az üveg és fóliaházak építését, hűtőházak, tárolók, manipulálók és hozzájuk kapcsolódó beépített műszaki, technológia rendszerek kiépítését és egyéb üzemi létesítmények kialakítását is - sorolta.
Farkas Sándor elengedhetetlennek nevezte a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást, a szélsőséges időjáráshoz igazodó új növényfajták telepítését, az öntözés fejlesztést, az öntözött területek arányának növelését, a jég és fagyvédelem fejlesztését, az új, környezetbarát technológiák előtérbe helyezését. Mint ígérte, a kormány ahogyan a korábbiakban is, ezután is jelentős forrásokkal támogatja az agráriumot és az élelmiszeripart. A Közös Agrárpolitika következő, 2023-2027-ig tartó időszakában soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.
A tanácskozással egyidőben tették le a termelő és értékesítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete területén az új komplex logisztikai csarnoképület alapkövét. A mintegy 2,7 milliárd forintból, több mint egy hektáron megépülő beruházás Szentes és környéke termelőit modernebb kiszolgálással, nagyobb hűtőkapacitással, csomagolótérrel, előkészítő csarnokkal és raktárral szolgálja majd. A tervezett 10 ezer négyzetméteres központban többek között csomagolóüzem, hűtőház és 16 kamion számára kiépített nagykapacitású komissiózó is lesz. A beruházással a DélKertTÉSZ jelentősen gyorsítani tudja majd logisztikai folyamataikat. A fejlesztés eredményeként néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a szövetkezet, ez jelentős előrelépés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest.
Szabályozott környezet, precíz termelés, kihívásokkal teli év
A tavalyi első negyedében a fényszegény időjárás a zárt közegben végzett termelői tevékenységet befolyásolta negatívan, az április és a május rekordhideget hozott, ami a hidegfóliás ültetvényeknél okozott gondot, sok növény a fagyok miatt megfázott. Az időjárás mellett a termesztéshez elengedhetetlen alapanyagok, az úgynevezett inputanyagok árának emelkedése is negatív hatással volt zöldségtermelésre. Ráadásul a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre. A kihívásokkal teli tavalyi évben összességében több mint 13 milliárd forintra rúgott a zöldség-gyümölcsértékesítés árbevétele.
A DélKerTÉSZ termelői közel 3.400 tonnával több terméket értékesítettünk, mint az előző évben, ez több mint 50.000 tonna termék értékesítését jelenti. A paprikaféléket 112 hektáron termesztik, ami egy év alatt 2 hektárral nőtt. Az értékesített mennyiség közel 13,7 ezer tonnára rúgott, az árbevétel pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A paradicsomnál pedig 11,9 tonna és 4,6 milliárd forint volt a 2021-es bevétel. Mindezek ellenére 2021-ben nőtt a termelés mennyisége, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy nagyobb termőterületen zajlott a termelés a paprika és a paradicsom esetében is. A szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a klímaváltozásra is fel kell készülni, ennek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.