Magyarországon becsült adat áll csak rendelkezésre a lovak létszámáról, az 50-60 ezres létszám reális becslés - válaszolta az Agrárszektor kérdésére a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ). A lovak hasznosítása miatt a határokon történő lómozgások, lovak adás-vétele jelentősnek mondható, ezért, és a sajnálatos módon elmaradt tartói jelentések miatt a szövetség nyilvántartása kevésbé pontos a lólétszám tekintetében - tájékoztatta az Agrárszektort az MLOSZ, melynek jelenleg 17 lótenyésztő tagszervezete van. A szövetségtől megtudtuk, a lovak hasznosítási iránya ma már elsősorban sport- és hobbi célú. A versenysportra tartott lovak száma kiegyensúlyozott, ám egyre népszerűbb a hobbi lovaglás is, amely a tömegsport bázisát is növeli. Az agráriumban hasznosított lófélék aránya már hagyományosan alacsony, de egyes agrártámogatások, például a területalapú támogatások, az őshonos génmegőrzésre vonatkozó támogatások az ilyen célú hasznosítást is ösztönzik.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Az MLOSZ szerint amennyiben az előállított csikók létszáma alapján ítéljük meg a népszerűséget, akkor egyértelműen a magyar hidegvérű fajta és a magyar sportló-fajták a legnépszerűbbek. A szövetség adatai, tagszervezetei körében 2021-ben 601 hidegvérű, illetve 582 magyar sportló és sportfélvér csikó született. Emellett 297 nóniusz, 287 lipicai és 220 kisbéri félvér csikó látott napvilágot tavaly, melyek szintén népszerű fajták tenyésztői körökben. A magyar parlagi szamár utánpótlása is jelentős, 283 szamárcsikó született az elmúlt esztendőben a szövetség adatai szerint. A népszerűséget, a tenyésztési kedvet növelik az elérhető őshonos génmegőrzési és területalapú támogatások is - közölte a szövetség. Hozzátették, általánosságban elmondható, hogy a támogatásoknak köszönhetően sikerült az egy évben megszülető, törzskönyvezett csikók létszámát mintegy 30 százalékkal növelni.
Akadnak ugyanakkor olyan lófajták is, melyek egyedszáma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Az MLOSZ adatai szerint a shagya-arab fajta utánpótlása az elmúlt 15 év alatt lényegében a felére csökkent, tavaly csupán 64 csikó született. A gidrán és a furioso-north star fajták szaporulatának létszáma ugyan nem csökken, de a fajtafenntartás szempontjából kritikus. Egyes, támogatást nem élvező külföldi fajták létszáma szintén alacsony és csökken, de ezek utánpótlása az import révén megoldott - közölte a szervezet.
A hazánkban tenyésztett lovak külföldön is keresettek. Mint megtudtuk, a magyar sportló tenyésztésében fejlődéssel büszkélkedhetünk, habár a nyugati színvonaltól némileg még elmaradunk. A hagyományos magyar lófajtáink szintén keresettek, egyes, elsősorban melegvérű fajták, például a kisbéri félvér, a shagya-arab és a lipicai szerte a világban öregbítik a magyar ló hírnevét.
Pap István Tibor, a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke úgy véli: az utóbbi évtizedben a fajtafenntartás elmozdult a kritikus pontról a gidrán lovak esetében. Mint az Agrárszektornak elmondta, az elmúlt évtizedekben valóban volt olyan időszak, amikor a gidrán a megmaradásért küzdött, ám a kancák mostani létszáma már örömtelibb képet fest. Ezzel együtt az is elmondható, hogy a Magyarországon tenyésztett fajták közül az egyik legkisebb állománnyal dolgoznak a gidrán fajtatenyésztők. Az egyesület 2019-ben vált önálló szervezetté, amikor is 354 kancát regisztráltak, ám 2022-re jelentős növekedés történt, immár 518 gidrán kancát tartanak számon.
- mondta Pap István Tibor.
Az egyesület elnöke szerint hivatalosan ugyan gazdasági állatként tartják számon a lovat, ám a tenyésztés már kevésbé jelentős üzlet. Ugyan van, aki a tenyésztésből él, ám zömében az igaz, hogy a lótartók más szférában keresik meg a pénzüket, majd a tenyésztésben költik el. Amióta a mezőgazdaságban és a hadseregben már nem használják a lovat, azóta a tenyésztés is nehezen megközelíthető az anyagi megtérülés kérdését illetően. A legtöbb őshonos fajtát, beleértve a gidránt is, katonai célból tenyésztették, ám a hadseregben már nincs szükség rájuk. A nóniusz lovak jellemzőek voltak korábban a mezőgazdaságban is, a gidrán kevésbé, de most már sem az agráriumban, sem a hadseregben nem kell a ló, így marad a sport, a hobbi és a rekreációs célú hasznosítás. Sok nóniusz fajtájú lovat a magyar, a cseh, a belga és a szerb rendőrség vásárolt meg, az utóbbi időben pedig gidránok is kerültek a belgákhoz, illetve a magyar készenléti rendőrséghez. A civil szervezet elnöke abban bízik, hogy bár nem óriási piac ez sem, de a hagyományos fajták hasznosításának egy újabb iránya lehet. A hagyományos fajták, a gidrán, a nóniusz tulajdonságai jók a rendészeti célú hasznosításhoz, emiatt keresettek ezek a lovak. Sport terén kevésbé kiemelkedő fajták, a díjugratás legmagasabb szintjén például nem a gidrán kell, alacsonyabb szinten történő sportoláshoz viszont alkalmas a fajta. Lovastusában viszont magasabb eredményeket is elérnek gidránnal az egyesület elnöke szerint.
- emelte ki Pap István Tibor.