Habár a magyar agrárium folyamatosan növeli a hatékonyságát, a meghatározó uniós országokhoz képest még mindig lemaradásban van. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a területi korlátok és a birtokszerkezet miatt méretgazdaságosságban hazánk nem tud versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, és a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építeni. Ehhez azonnali változtatásokra van szükség, hiszen kitörési pont lehet exportban a baromfi- és gabonatermelés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a takarmánygyártás, de a hazai vetőmagtermelés is.
Nem tervez drasztikus változásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szervezet következő ciklusában, ugyanakkor az állatvédelem, az állatjóllét, illetve a környezet- és természetvédelem nagyobb hangsúlyt kap majd. Ezért felmerült a gondolat, hogy egy választott tisztségviselői státuszt hoznak létre azzal a feladattal, hogy a zöldcélokkal harmonizáló kamarai programot, illetve kommunikációt alakítsanak ki - mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
A Zöld Megállapodás arról szól, hogy az Európai Bizottság kitűzött olyan számszerű célokat, amelyekről nem készítettek átfogó hatástanulmányt, ugyanakkor minden mérvadó tudományos műhely arra a következtetésre jutott, hogy ezáltal csökkenne a termelés, nőne az uniós import, valamint emelkednének az élelmiszerárak, viszont az EU által elvárt környezeti értéknövekedést egyáltalán nem tudták visszaigazolni. Ilyen környezetben az önellátás fenntartásának kiemelt szerepe van. A hazánkban 2030-ig meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program egyik célkitűzése, hogy az alapélelmiszerek esetében elérjük a teljes önellátottságot, emellett pedig jelentős fejlesztések valósulnak majd meg az élelmiszeripar területén is
- emelte ki a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiával kapcsolatban a szakember.
Beszélt arról is, hogy csak akkor lehet fenntartani az állattartást a brutális takarmánydrágulás mellett, ha a megemelkedett önköltség érvényesítésre kerül a felvásárlási árakban is. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a drágulást az élelmiszer-kereskedelem és a fogyasztó is elismerje és vállalja.
A magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest még mindig lemaradásban van. A területi korlátok és a birtokszerkezet miatt méretgazdaságosságban nem tudunk versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenünk, ahol nem a volumen számít. Ehhez azonnali változtatásokra van szükség a gyakorlati innováció, az agrárkutatás, a szakképzés és a felsőoktatás területén, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és az öntözésfejlesztésben. Kiemelten fontos a precíziós technológiák nagyon gyors és hatékony elterjesztése. A jól termő, biztonságosan, kisebb kockázattal művelhető termőterületek mellett azokra a termelési szempontból kedvezőtlenebb adottságú területekre is fókuszálnunk kell, itt lenne érdemes a KAP környezeti szempontú elvárásait megvalósítani, mint például az ökológiai gazdálkodás, az agrárerdészet vagy az őshonos állatok tartása. Az exportban a baromfi- és gabonatermelés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, valamint a takarmánygyártás emelhető ki, illetve a hazai vetőmagtermelés is kitörési pont lehet a kivitelben, mint magas hozzáadott értéket előállító ágazat
- közölte az elnök azzal kapcsolatban, mi kell ahhoz, hogy a következő években utol is érje Magyarország a fejlett uniós agrárországokat.
Győrffy Balázs azt is elmondta, nem mindegy, hogy egy élelmiszer-gazdaságnak van-e saját, nemzeti tulajdonban levő kereskedelmi hálózata vagy nincs, hiszen a válságba került termékpályák esetében egy nemzeti tulajdonú kiskereskedelem a belföldi piac 100 százalékos biztosításával mentőövet tud nyújtani a kilábaláshoz.
De azt is látni kell, hogy a hazai tulajdonban lévő üzletlánc önmagában nem elégséges feltétel a sikerhez, az is kell, hogy a kiskereskedelmi hálózatok szereplői valóban együtt is működjenek a termelő-feldolgozó szektorral. Az agrárkamara fogyasztói edukációs programokkal segíti a hazai termékek fogyasztását, hogy a fogyasztók is tisztában legyenek azzal, mit jelent nekik az, ha van hazai élelmiszer-előállítás. Emlékezzünk vissza arra, amikor a pandémia elején hisztériaszerűen vásárolták fel az emberek az élelmiszert. Ezt ne felejtsék el akkor sem, amikor bőség van, mert jól megmutatta ez a járvány, hogy egyik pillanatról a másikra lehet egy ország kiszolgáltatott az élelmiszer-ellátásban. Sajnos Európa most nem a béke szigete, nem is kell magyarázni, miért stratégiai jelentőségű a hazai élelmiszer-előállítás
- hangsúlyozta.
Címlapkép forrása: Getty Images
