Drasztikus átalakulás jöhet a világban: mindenki megérezheti a háború hatását

agrarszektor.hu2022. március 31. 12:00

Már három hete tart az orosz-ukrán háború, mely kétségtelenül felforgatta az egész világot, ez pedig különösen igaz a mezőgazdaságra is. Most azonban kismértékben ugyan, de korrigálták a tőkepiacok azt a hirtelen árugrást, amit az ukrán és az orosz gabona rendelkezésre állásával, illetve az orosz energiahordozókra vonatkozó esetleges európai szankciókkal kapcsolatos piaci aggodalmak okoztak. Mondhatni, hogy egy kicsit megnyugodott a piac, a legrosszabb forgatókönyvet kiárazták.

A chicagói árutőzsdén múlt csütörtökön a búza határidős jegyzése 10,67 dollár körül mozgott vékánként, ami elhanyagolható változást jelentett az előző napi záróárhoz képest - de a Reuters szerint volt példa 13,6 dolláros árra is március első hetében -, míg a kukorica esetében már 5 százalékkal magasabb áron kereskedtek, így vékánként 2,39 dolláros árak alakultak ki a legközelebbi szállítási időpontra. A szójánál az elmúlt másfél hónapban összesen 10-15 százalékos áremelkedés volt, amiből nagyjából 10 százalék az ukrán háború kitörése óta jött össze - ennél a terménynél januárban volt jelentősebb a drágulás, de tavaly óta így is mintegy 40 százalékkal kerül többe - tudta meg az Index Varga Zoltántól, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjétől.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

A szakember hozzátette, hogy ez csak időleges, és egy-egy váratlan vagy épp kedvezőtlen (akár a harctéren, akár politikai szinten jelentkező esemény) újra drasztikus változásokat okozhat, és bizony nem lehet kizárni azt sem, hogy néhány nap alatt 15-20%-os mozgások következzenek be. Az áremelkedésekben egyébként a műtrágyahiány hatását még nem árazta a piac, sőt, a béketárgyalások hírére ismét volt egy kisebb korrekció, de mivel vélhetőleg lesz gyors lezárása a háborúnak, ezért sajnos fel kell készülni a tartósan magas gabonaárakra.

Márpedig a nemzetközi tőzsdei árak mozgása Magyarországon sem érdektelen, mivel a gabonapiaci árakat alapvetően ez, olykor a kőolaj tőzsdei ára, és az utóbbi hetekben Európa-szerte rekordokat döntögető szállítási költségek határozzák meg, az itthoni piaci szereplők inkább csak igazodnak ezekhez. Az utóbbi hetekben ráadásul egyre több olyan elemzés jelent meg a nemzetközi sajtóban is, amely igyekszik felmérni a háború nemcsak rövid távon jelentkező, de meglehetősen szerteágazó élelmezésbiztonsági, inflációs, és világpolitikai, hanem a hosszabb távon elhúzódva jelentkező hatásait is  

- írja a lap.

Az éhezés is tovább nőhet világszerte

Mint ahogyan korábban lapunk is megírta, a háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború "drámai hatással lesz" a régióra. Egyes becslések szerint az éhezők száma a koronavírus-járvány miatt már így is 44 millióra ugrott 2019 óta, most azonban újabb 13 millió ember juthat erre a sorsra. 

Mezőgazdaság a műtrágya-drágulás árnyékéban

Továbbra is rekordokat dönt a műtrágya ára, mivel az orosz-ukrán háború veszélybe sodorta a világ műtrágyaellátásának jelentős részét, amely tovább növeli globális élelmiszer-infláció miatti aggodalmakat. Több alapvető termék ára emelkedésnek indult, az elhúzódó háború pedig folyamatosan egyre feljebb hajtja az amúgy is magas élelmiszerárakat. 2022. március 25-én 43%-kal, 1625 dollárra emelkedett az ammónium-nitrát ára Tampában, ami rekordot jelentett a 29 éves indexnél. A termelés kiesése, és a globális kínálat szűkülése idézi elő az emelkedést. Mivel számos európai és közép-ázsiai ország műtrágyaellátása függ az orosz hatóanyag- és földgázexporttól, ezek rendelkezésre állása nemcsak az idei, hanem a jövő évi terméshozamokra is hatással lehet, azon, az északi félteke gabonatermő vidékeit sújtó, lényegében globális aszály mellett, amely miatt Magyarországon tartósan vízhiányos időszakot hirdettek, Portugáliában pedig egyes régiókban már vízerőműveket állítottak le az ivóvízellátás biztosítása érdekében. Ha mindez nem lenne elég, Amerikát is aszály sújtja, valamint az sem kizárt, hogy egyre több farmer lesz pénzszűkében a költségnövekedések miatt - ezt pedig éppen a vetés és a tavaszi munkák idején. Így előfordulhat, hogy terméshozam-csökkenéssel járó döntésekre kényszerülnek, és emiatt épp akkor lesz a szokottnál kisebb termésük őszre, amikorra a világnak égetően szüksége lenne jelentősebb mennyiségű gabonára.

Az üzemanyag káros hatásai

A háború áttételes hatása az energiahordozók rekordmértékű drágulása az egész mezőgazdaságot sújtja, a termelőket, a gombatermesztőket, kertészeteket, állattenyésztőket, de igen nehéz helyzetbe hozza a feldolgozóipart is. Arról nem beszélve, hogy az élelmiszer-előállítást is jelentősen megdrágítja. Az üzemanyagköltségek rekordszintre ugrása pedig van, ahol már magát az élelmiszer-ellátást veszélyezteti: Spanyolországban például a legjelentősebb élelmiszeripari szövetkezetek, gazdálkodói és állattenyésztői szakmai szervezetek által meghirdetett felvonuláson a szervezők szerint 400 ezren, a kormányzat szerint 150 ezren vettek részt. Több mint 1500 autóbusszal, az ország minden szegletéből érkeztek tüntetők, akik zászlókat lobogtatva, transzparenseket magasba emelve vonultak végig a városon. Voltak, aki állataikat, vadászkutyákat, lovakat, kakasokat is hoztak a tüntetésre.

Magyarországon is küzdenek a gazdák

Magyarországon az ugyancsak leálló műtrágya-előállítás és a jelentős export mellett az is gondot okoz, hogy számos termelő kivárt a vásárlással, és a tavaszi vetésekhez szükséges mennyiségnek csak egy része van a birtokukban. Bige Zoltán korábban arról beszélt, hogy a szokásoshoz képest az idén nagyjából 20 százalékkal kevesebbet értékesítettek belföldön. A műtrágya-forgalmazók egyébként 1,9 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2021-ben, ami 2,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A műtrágyaárak - a KSH számításai szerint - átlagosan 57,7 százalékkal nőttek, ezért a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele - a volumennövekedés mellett - 54,7 százalékkal 225 milliárd forintra emelkedett 2021-ben.  

Az Agrárszektor korábban beszámolt arról, hogy a Nitrogénművek Zrt. közleményt tett közzé, melyben tájékoztat arról, hogy, mint az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) magyarországi tagvállalata, üdvözli az Európai Bizottság ideiglenes válságkertre tett javaslatát, mely lehetőséget ad a tagállamoknak támogatást nyújtani a gazdálkodók és műtrágyagyártók számára. Mint írják, a támogatás szükségszerű lett a jelenlegi kihívások kezeléséhez, mely megoldást nyújthat mind a gazdálkodók megnövekedett költségeire, mind pedig a műtrágyagyártók rendkívüli földgázpiaci kockázataira.

Jöhet a 4 ezer forintos sertéshús?

Varga Zoltán szerint, ha elhúzódik a háború, akkor a hús és tejtermékek termelői ára is várhatóan 30-40 százalékkal emelkedik majd. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak ennél valószínűleg visszafogottabban növekednek majd. Még az árstop májusi várható kivezetése után is, mivel a versenyhelyzet és a fogyasztás-visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak fékezhetik az áremelés ütemét, viszont egy 40%-os nyersanyagköltség-növekedés esetén a húskészítményeknél már valószínűsíthető a 25 százalékos fogyasztói áremelkedés is. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a sertéságazatban úgy kalkulálnak, hogy 3-4 ezer forint körül alakul kilogrammonként a sertéshús reális ára tavasz végére, míg a baromfiágazatban 2-3 ezer forintos csirkehúsárakat látnának szükségesnek ahhoz, hogy megmaradjon a termelők működőképessége, és ne termeljenek elviselhetetlen veszteségeket. Mint ahogyan megírtuk, az európai és magyar húsfeldolgozók is felmondják élő szerződéseiket. Ennek oka a költségek drasztikus növekedése, ami a sertés felvásárlási árának esetében például egy hónapon belüli több mint 50 százalékos volt.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
sertéságazat, műtrágya, mezőgazdaság, ehezés, európa, gazda, amerikai-egyesült-Államok, magyarország, költségvetés, élelmiszer-ellátás, probléma, élelmiszer-előállítás, műtrágya-felhasználás, műtrágya-forgalom, élelmiszer-drágulás,