A tavalyi évben mind a búzát, mind a kukoricát tekintve jó terméshozamokat láthattunk világszinten, ám a 2022-es év várhatóan jóval nehezebbnek ígérkezik. Ukrajnában az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, Oroszországban pedig a gazdasági szankciók veszélyeztetik a gabonaexportot, ami - tekintve, hogy a két ország adja a világ búzaexportjának 29 százalékát, a világ árpaexportjának több mint 30 százalékát és a világ kukoricaexportjának 19 százalékát - érzékenyen érintheti a világpiacot, főleg az állandó importra szoruló államokat.

Például Oroszország és Ukrajna együttesen fedezi Egyiptom búzaimport iránti keresletének több mint 70 százalékát és Törökország is jelentős összeget költ orosz és ukrán búzára, importjának 74 százaléka ebből a két országból származik. Ezen túlmenően Ukrajna orosz inváziója növeli a már amúgy is megnövekedett műtrágyaárakat egy olyan időszakban, amikor az ellátás szempontjából kritikus fontosságú növények vetése világszerte folyamatban van. Oroszország gyakorlatilag megrendíti a nemzetközi műtrágyapiacot azzal, hogy 2022. március 4-én leállította a műtrágya exportját. A műtrágyahiány pedig erősítheti a főbb haszonnövények globális készletének csökkenését az idei szezonban.

Elszálló inputköltségek

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetnek egy ilyen üzleti környezetben a termelők. 

 - mondta az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember elismerte: mindez nem egyszerű feladat, és a lehetőségek is korlátozottak. Ha hosszabb távon nem rendeződik vissza a műtrágyapiac, vagyis a műtrágyák rendelkezésre állásában és árában tapasztalható negatív hatások, akkor mindez kényszerítheti a gazdálkodókat a vetésváltási rendszereik felülvizsgálatára. 

Dráguló energia

Bonyolítja a helyzetet, hogy nem csupán a műtrágyaárak emelkedtek az utóbbi időkben drasztikus mértékben, hanem az energiaárak is, ez pedig szintén jelentősen megnöveli a gazdálkodás költségszintjét. Felmerül a kérdés, hogy milyen eszközöket vethetnek be az energiaköltségek lehetséges csökkentésére a termelők. A főosztályvezető szerint az energiafelhasználás csökkentése ijesztő feladatnak tűnhet, de valójában sok apróság is változást hozhat. 

További lehetőség a talaj állapotához való megfelelő igazodás lehet. A nagyobb táblákon a talajművelés történhet olyan korszerű traktorral, amelyre fel van szerelve egy a talaj állapotát, tömörödöttségét felmérő talajszkenner. A traktor által vontatott talajművelő gép, például eke pedig a szkenner információi alapján változtatja az optimális művelési mélységet. Mindez jelentős üzemanyag-megtakarítást jelent - igaz, kezdeti befektetést igényel.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank)

A terményárak segítenek

A megnövekedett költségek jelentős kiadásokat eredményeznek a gazdálkodásban, de pótolja a kiesést a dráguló termény is - hiszen valamennyi szántóföldi növény ára komoly emelkedést élt meg az utóbbi időben.

Tény, hogy az elmúlt időszakban a gabona- és olajnövények árának más növényekét meghaladó emelkedése volt tapasztalható. A felvásárlási ár piaci folyamatok és az azokat befolyásoló tényezők eredményeképp alakul ki, a növénytermesztési szereplőktől független, mégis komoly hatása van a jövedelmezőségre.

A termelői árak mellett a jövedelmező működés másik kulcskérdése az időjárás, például aszály esetén ugyanolyan költségszint mellett kevesebb termés várható. Költségoldalon pedig addig érdemes a ráfordításokat visszaszorítani, ameddig az nem jár a termelési érték csökkenésével. Ezen túl kiemelendő, hogy a termesztéstechnológia eltérő színvonala a fajlagos ráfordítások nagyságrendjében fog jelentkezni. Az eltérő ráfordítási szintek pedig különböző hozamszintet eredményeznek, és egy intenzív technológiával az időjárás miatti hozamkiesés is mérsékelhető. A növénytermesztési ágazatok eredményességének fokozása során rengeteg döntési pontot lehet említeni, amelyek ráadásul minden évben újra és újra jelentkeznek a gazdáknál.

Bajban az állattartók

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint Magyarországon február harmadik hetében a takarmánybúza 41,4%-kal, a takarmánykukorica 27,7%-kal, a napraforgómag 35,8%-kal, a szójabab 45,4%-kal, a repcemag pedig 43,9%-kal magasabb termelői áron forgott az egy évvel korábbinál. A termények árát sajnos már nem csak az éves hozam, hanem az éghajlatváltozás hatásai, a világpiaci tendenciák, valamint a politika is befolyásolja. A gabonafélék és az olajnövények árára további nyomást gyakorol az orosz-ukrán konfliktus is. Az nem kérdés, hogy maradnak-e a magas terményárak, sőt további drágulások vannak kilátásban. Kirívó probléma ugyanakkor, hogy mindez az állattenyésztés esetében napjainkig igen alacsony felvásárlási árakkal párosult. A háború hatására viszont az árak növekedésnek indultak, kérdéses ugyanakkor, hogy egyes ágazatoknál a drasztikus takarmányárakat a növekvő felvásárlási árak mennyire tudják kompenzálni. Amennyiben egy állattenyésztő termőföld nélkül gazdálkodik, nemcsak a földalapú támogatásból marad ki, de a takarmányt is kénytelen megvásárolni, ezzel kiszolgáltatottá válik a takarmánypiacon tapasztalt árrobbanásnak és bizonytalanságnak is. 

 - vélekedett Harnóczi György.