Ukrajna lerohanása miatt a nyugati demokráciák számos gazdasági szakciót hoztak Oroszországgal szemben. Ezek egyike érinti az alkoholos italokat is - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A szankciócsomag több lényeges korlátozást is tartalmaz, az egyik ilyen jelentős intézkedés például, hogy az EU - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) más tagjaival együtt - megállapodott abban, hogy az orosz termékek és szolgáltatások többé nem részesülnek a "legnagyobb kedvezményes elbánásban" az uniós piacokon, vagyis Oroszországra magasabb vámok és importtilalmak is alkalmazhatók a jövőben.

A megállapodás tehát felfüggeszti azokat a jelentős előnyöket, amelyeket Oroszország WTO-tagként élvez. Március 15-én, az EU által Oroszországgal szemben elfogadott 4. szankciócsomag részeként kereskedelmi korlátozásokat vezettek be a luxuscikkekre is a 2022/428 EU Tanácsi rendelet 3h. cikkelye értelmében. A 3h. cikk előírja, hogy tilos a XVIII. mellékletben felsorolt luxustermékek közvetlenül vagy közvetve történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele bármely oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára vagy oroszországi felhasználásra. A tilalom akkor alkalmazható, ha a termékek értéke tételenként meghaladja a 300 EUR-t, kivéve, ha a melléklet másként rendelkezik. A tilalmat az uniós vámhatóságok érvényesítik: a hatály alá tartozó termékeket nem lehet Oroszországba exportálni. A felsorolt áruk között találunk például szarvasgomba- és kaviártermékeket, szeszes italokat, parfümöket, szivarokat, járműveket, sporteszközöket, de a listán szerepelnek a fajtatiszta tenyészcélra szánt lovak, valamint egyéb célra szánt lovak is.

Az intézkedéssel kapcsolatban több kérdés is felmerült, melyet az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, Pénzügyi Szolgáltatások és Tőkepiaci Unió Főigazgatósága igyekezett megválaszolni. Az alkoholos italok esetében a "tételenkénti" kifejezés is pontosításra került. A "tétel" alatt az egységes vámokmány "kiegészítő egysége" (amit a 41 rovatban kell megadni) értendő. A vámjogszabályok a kiegészítő mértékegységet a szóban forgó árucikk mennyiségeként határozzák meg, az uniós jogszabályokban meghatározott mértékegységben kifejezve, a TARIC-ban közzétett módon. Azon áruk esetében, amelyeknek nincs kiegészítő egysége a TARIC-ban, a "csomagok száma" információ (egységes vámokmányon 31. rovat) használható a küszöbérték ellenőrzésére.

A vámjogszabályok a csomagokat alapvetően a legkisebb külső csomagolási egységként határozzák meg. Ennek megfelelően egy "tétel" a kiskereskedelmi forgalomban szokásos csomagolást jelent, pl. egy karton 6 palack bort, ha együtt árulják, vagy egy üveg bort, ha azt külön-külön értékesítik. Az Uniós Vámkódex 15. cikke értelmében a vámhatóságoknak tájékoztatást nyújtó személyek felelősek a megadott információk pontosságáért és teljességéért. Ha szükséges, a vámhatóság további információkat (számlákat, fizikai ellenőrzéseket) kérhet a vámáru-nyilatkozatban szereplő információk ellenőrzéséhez, valamint, hogy a küszöbértéket elérték-e vagy sem.