Eddig bírta a magyar húsipar: durva élelmiszer-drágulás jön a hazai boltokban

agrarszektor.hu2022. április 7. 12:15

A világon mindenhol felértékelődtek a helyi ellátási láncok, eleinte a koronavírus, jelenleg pedig a szomszédban zajló háború miatt - mondta Dr. Kasza Gyula a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője a Hússzövetség budapesti sajtótájékoztatóján. Nagyon fontos lenne a hazai termékeket támogatni, hiszen így a magyar termelőket, gazdákat és vállalatokat támogathatjuk, és az mellett sem szabad elmenni, hogy így a környezetünket is kevésbé terheljük, mivel nem kell országról országra szállítani az élelmiszereket. Úgy tűnik, hogy a hazai fogyasztók is egyre jobban keresik a magyar termék jelzést, valamint egyre tudatosabbak is, érdeklődnek az áru származása és összetevői iránt. A vásárlási szokásaink ugyanakkor jelentősen megváltoztak, ez különösen igaz a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan. Az, hogy mi vár a termelőkre és a fogyasztókra a következő időszakban, megjósolni sem lehet pontosan, de egy biztos: árakat kell emelni, különben óriási gödörbe kerülhet a húsipar, amiből nem biztos, hogy egyhamar ki tudna mászni.

A hatóság olyan élelmiszereket vett górcső alá, melyekből megfelelő önellátási szinttel rendelkezünk, a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncot vizsgálták. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy 2020-ban például 70,5%-os volt a hazai termékek aránya, ez 8%-os visszaesés volt 2014-hez képest. A felmérés személyesen történt (előre nem bejelentett módon) az üzletekben. Számos termékkategóriát vizsgáltak, például tojást, mézet, tejtermékeket, csirkemellet, sertéshúst, húskészítményeket, száraztésztát, konzerveket és sok más árut is. A felmérés, mint említettük a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncban történt, melyek az Aldi, Auchan, Tesco, CBA, Coop, Lidl, Metro, Penny Market, Real, Spar és Tesco voltak. 

Meglepő eredmények születtek

Több mint 40 ezer terméket vizsgáltak meg, a magyar termékek aránya 71,3% volt, 1 %-kal több mint előző évben. A toplista sokak számára meglepő lehet, hiszen az alábbiak szerint alakult:

  • Coop (82,2%)
  • CBA (78,7%)
  • Auchan (73,7%)

A legnagyobb növekedés pedig a Lidl, Aldi és az Auchan esetében volt megfigyelhető. A termékkategóriát tekintve első helyen a friss csirkehús volt, majd ezt követte a tojás és az UHT tej, míg a lista alján a joghurtok, sonkák és sajtok szerepeltek, tehát ezekből importáljuk a legtöbbet. A vizsgálatok során gyakori hiba volt a beazonosíthatatlan származási hely, gyakran találkoztak olyan címkékkel, melyeken alábbi szerepelt: származási hely: EU. De olyan is volt, mikor éppen 2 ország is rá van, ezeken kívül jelölési problémákkal is találkoztak. 

Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. FMCG üzletág igazgatója, mint fogalmazott, az utóbbi 2 év nagyon felbódította az életünket, az érzelmi és a vásárlói szokásaink is megváltoztak. A koronavírus-járvány első hullámában jól megfigyelhető volt, hogy sokan maradtak otthon, többet is vásároltak, több élelmiszert vittek haza a családok. Igyekeztek egyszerre megvenni mindent, mondhatni, hogy kevés nagy bevásárlást ejtettek meg a családok, ami azonban probléma volt, hiszen kevesebbszer találkoztak bizonyos termékekkel, így az ez általi "kommunikáció" is akadozott. Mindezek mellé berobbant az online vásárlás is, mely szintén nagyban megváltoztatta a vásárlási szokásokat.

Ezeket keresik legjobban a magyarok

A friss húsok esetében továbbra is a baromfi a legkeresettebb, ezt követi a sertés, majd a marha. A sonkák, kolbászok és szalámik szintén a legkelendőbbek a feldolgozott húskészítmények közül. A húsvét pedig úgy tűnik, hogy egyre jobban megmozgatja a családokat, hiszen mintegy 3,2 millió háztartás (ez 2011-ben 2,9 millió volt) viszi haza a húsvéti termékeket - jelenleg több mint 4 millió háztartás van, tehát ez egy nagyon jó aránynak számít. Egyúttal megfigyelhető az is, hogy súlyt tekintve kevesebbet vásárolnak, viszont ez a kevesebb többe kerül. A fogyasztók pedig a hipermarketekbe járnak a legtöbben élelmiszerekért. Mivel hamarosan itt van a húsvét, felhívták a fogyasztók figyelmét arra, hogy ne vásároljunk kétes eredetű terméket, ne feltétlenül az olcsóbb, hanem a drágább, de megbízhatóbb és jobb minőségű terméket válasszuk, ami pedig a legfontosabb, hogy legális, lehetőleg magyar árut vásároljunk. Jó hír, hogy megfigyelhetővé vált a magyar vásárlók egyre nagyobb tudatossága, hiszen a fogyasztók több mint 70%-a elolvassa a termékeken szereplő címkéket, a legtöbben pedig nem csak átolvassák, hanem figyelmesen elolvassák az összetevőket, jelzéseket és a származási helyet is.

Mi jöhet még?

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tavalyi évben a 30%-kal több húskészítményt tudtak exportálni, ami nagyon jónak számít. A sertéságazatban azonban komoly gondok adódtak, de fontos megjegyezni, hogy ez nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban megfigyelhető, és az itthoni eredmények egyáltalán nem kilógóak az átlagokhoz képest. Amióta a sertéshús áfája 5%os szintre csökkent, azóta 1 millióval nőtt a hivatalosan levágott sertések száma, míg az állomány 2,7 millióra csökkent - ez 124 ezres csökkentést jelent egy év alatt.

Az elmúlt években elképesztően szélsőséges árhullámzás volt tapasztalható, ez 2021-ben különösen igaz volt. Erre a szélsőséges árhullámzásra pedig nem lehet felkészülni, nem lehet berendezkedni. Ez az ágazat összes létező szereplőjének óriási kihívást jelent  

- mondta a Hússzövetség elnöke.

Az elmúlt 6 hétben 60%-kal nőtt a német jegyzés, amit a magyar sertésár is követ. Ez nem azt jelenti, hogy a sertéstenyésztőkre gondmentes időszak vár, hiszen az önköltségek továbbra is nagyon magasak, és az elmúlt években is azok voltak. A helyzetük némileg javult, ez viszont a húsipar számára hatalmas feladat egyben. A sertéstenyésztés önköltsége folyamatosan növekszik. A takarmányok is egyre csak drágulnak, évente többször is, ezt a háború most tovább tetőzi. Egyelőre nem látni, hogy bármi változás lenne, sőt, minden egyes nappal, amíg tart a háború, tovább fokozódik a bizonytalanság és tovább nőhetnek az árak. Továbbá növekednek az energiaköltségek. Sok esetben úgy kötnek szerződéseket a gazdasági szereplők, hogy adott napra kötik: ami ma van, az holnapra már más lesz, ezért minden egyes nap számít.

Döbbenetes, milyen önköltségnövekedés van jelenleg. Az élősertés ára viszont nem fog csökkenni a közeljövőben, ezért a sertéshúsnak és a húskészítményeknek az átadási és a fogyasztói árának is növekednie kell, különben a húsipar veszteséges lesz és kivonul a gazdaságból. A fogyasztók felé azt kell közölnöm, hogy a termékek valódi költségeit meg kell mutatni a fogyasztói árakban. Egyszerűen nem tudjuk ezeket az önköltségeket lenyelni. Ha ez nem sikerül, akkor rengetegen mehetnek majd csődbe  

- mondta Éder Tamás.

Hozzátette, hogy elképzelhető, hogy valamelyest csökkenni fog a fogyasztás, de ezt a kockázatot be kell vállalni. Fel kell készülni arra is, hogy a termékpaletta is szét fog csúszni, lesznek fogyasztói a prémium termékeknek, illetve az olcsóbb, de még mindig jó minőségű termékeknek is.

Lesznek olyanok, akik a túlélésért küzdenek és lesznek olyanok, akik szintén küzdenek, de tudnak még fejleszteni - akkor pedig el tudnak szakadni a többiektől. 
Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
élelmiszer, áremelkedés, fogyasztas, sertés, drágulás, húsipar, növekedés, magyarország, feldolgozott-termék, vásárlói-tudatosság, önköltség, élelmiszertermelés, fogyasztási-szokás, élelmiszertermék, koronavírus-járvány, sertéshúspiac, nemzeti-Élelmiszerlánc-biz,