Három kulcsfogalom van, ami meghatározza a jelent és a jövőt: a fenntarthatóság, a jövedelmezőség és az önrendelkezés képessége. Erről Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszélt a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a fenntarthatóság a Közös Agrárpolitikát is meghatározza, hiszen miközben egyre nő a Föld népessége, a növénytermesztésre alkalmas földterületeket egyre csökkennek. Vagyis egyre kisebb területen egyre több élelmiszert megtermelnünk. Ezzel kapcsolatban viszont elmondható, hogy a magyar agrárium határozottan növekvő pályán áll, 10 év alatt ugyanis mintegy 1000 milliárd euróval nőtt a kibocsátás, de ha ezt őrizni, illetve fokozni akarjuk, akkor alkalmazkodni kell a globális kihívásokhoz. A gond csak az, hogy amíg a világ mezőgazdasága a '80-as évektől kezdve 80%-kal nőtt, a magyar mezőgazdaság 30%-kal csökkent, és még most sem értük el az Európai Unió átlagát. A probléma az, hogy az elmúlt 7 évben sem sikerült ebből a hátrányból lefaragni. Gyuricza Csaba szerint Ausztriához és Hollandiához képest Magyarországon az egy hektárra vetített kibocsátás 25%-kal csökkent. A szakember követendő példaként hozta fel a lengyeleket, akik nálunk rosszabb helyzetből indultak, mostanra viszont már megelőztek minket és nagyon nyomulnak nemzetközi szinten is.
A jövedelmezőséggel kapcsolatban a MATE rektora kifejtette, hogy az agrobiznisz, a felvevőágazatok súlya a bruttó nemzeti össztermék 150%-át is elérheti, Magyarországon viszont a 100%-ot se éri el, így ezen is javítani kellene. Az önrendelkezéssel kapcsolatban pedig Gyuricza Csaba elmagyarázta, hogy ez azt jelenti, hogy a nép maga dönthessen az őt érintő kérdésekről. A termőföldek, a vizek és élelmiszerek kérdése mind-mind az önrendelkezése hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, hogy a békeidő elkényelmesítette az embereket, és előbb a világjárvány, majd most az orosz-ukrán háború mindenkit ráébresztett a valóságra.
- jelentette ki Gyuricza Csaba.
Magyarország helyzetét elemezve a szakember kiemelte, hogy hazánk kiváló adottságokkal, magas támogatási szinttel, alacsony önrendelkezéssel és alacsony hatékonysággal rendelkezik. Gyuricza Csaba szerint ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége növekedjen, három szempontot kell szem előtt tartani: a fejlesztési forrásokat termékpályák szerint kellene priorizálni, a korszerűsítést átgondoltan kell végezni, a klímaváltozást pedig komolyan kell venni. A szakember szerint az ágazatoknál és a termékpályáknál egy fejlesztési prioritási sorrendet kellene felállítani, hogy ne az legyen, hogy mindenki kap egy keveset, de érdemi változás ne történjen. Gyuricza Csaba szerint a komplex vízhasználat terén is van még hova fejlődni, bizonyos ágazatoknál pedig oda kell figyelni a specializálódásra is. A baromfi-, a sertés-, a tej- és a takarmányozási ágazat kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, míg a zöldség- és gyümölcspálya teljes rendszerét át- és ki kellene alakítani. A korszerűsítés kapcsán a MATE rektora elmondta, hogy a méretgazdaságosság felső határa egyre növekszik, a koncentráció helyett viszont integrációra lenne szükség, akár vertikálisan, akár horizontálisan.
- mondta Gyuricza Csaba.
A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Óriási a nyomás a mezőgazdaságon: az orosz-ukrán háború csak tetézi a gondokat
- Kifizetési dömping a magyar agráriumban: fontos híreket közölt az Államkincstár
- Nesze neked magyar mezőgazdaság: az igazán nehéz évek csak most jönnek
- Beüt a háború hatása: a magas árak még biztos, hogy jó ideig velünk maradnak
- Koronavírus, infláció, háború - 9000 milliárd forint sorsa a tét a magyar agráriumban
- Ez fájni fog a vásárlóknak: durva áremelés jöhet az élelmiszerláncokban itthon
- Hamarosan dönteni kell az árstopról: brutális drágulás jöhet a magyar boltokban?
Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos
