agrarszektor.hu • 2022. április 19. 18:45
Bár örömmel tölthet el minket, hogy Európa nagyragadozói visszatérnek, ugyanakkor nem egy problémát is szül: mivel nagy, agilis és erős állatokról van szó, így igen markáns hatást gyakorolnak a környezetükre is. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre - egy most zárult uniós projekt elsődleges célja pont az, hogy a különböző érdekcsoportok közti párbeszédet elmozdítsa, és gyakorlati megoldásokat keressen.
A fokozódó emberi tevékenységgel járó természetpusztítás és a kíméletlen irtóhajárat miatt a XX. század végére Európa nyugati felében rendkívüli módon megritkult a nagyragadozók állománya, egyes országokból - többek között hazánkból - gyakorlatilag el is tűntek. Esetünkben ez négy fajt jelent, a barna medvét, a szürke farkast, az eurázsiai hiúzt és a rozsomákot. Utóbbi az északi területeken honos nagy termetű, vérmes menyétféle. Nem szükséges hosszasan magyarázni, milyen fontos bármilyen élőhelyen a csúcsragadozók jelenléte, inkább fordítsuk meg: az egészséges, összetett ökoszisztéma jele, ha adott területen megélnek a nagyragadozók - írja a 24.hu.
Vegyesek az érzelmek velük kapcsolatban
Ami talán a leglényegesebb, hogy természetvédelmi szempontból rendkívül hasznos és örvendetes a visszatérésük. Viszont ott van a másik oldal is, mely mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni: leginkább az állattenyésztők és a vadgazdálkodók részéről van aggodalom, persze nem véletlenül. A régi-új helyzethez alkalmazkodni kell, hiszen hasznos és fokozottan védett állatokról van szó, korlátlan irtásuk ma már nem engedélyezett. A konfliktusmentesebb együttélés lehetőségét pedig meg kell teremteni, amihez elsősorban az érdekek és lehetőségek összehangolása szükséges - és ez az, ami nehéz.
Alapvetésként megfogalmazódott, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre, és ezzel a kijelentéssel talán nehéz is lenne vitatkozni. Dr. Patkó László vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője, aki a projekt hazai koordinálásáért felel elmondta, hogy a farkast például senki sem szeretné kiirtani, a természet része, a gazdák azonban jogosan várják el segítséget, kármegelőzési eszközöket, netán kártérítést az állam által fokozottan védett farkas esetleges kártétele elleni védekezéshez. Nagy hangsúlyt fektettek a különböző régiókban élő emberek tapasztalatcseréjére, és gyakorlati megoldásokra is. Vannak olyan érdeklődő gazdák, akik villanypásztort kapnak a területen illetékes nemzeti park igazgatóságtól, vagy képzett őrkutyákhoz juthatnak a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programnak köszönhetően, de a kármegelőzés részét képezheti védett éjszakai szálláshelyek kialakítása is.
- írja a lap.