Szedlák Levente • 2022. május 3. 06:00
2002 és 2021 között az Európai Unió mezőgazdasági termékeinek unión kívüli kereskedelme több mint kétszeresére nőtt, ami átlagosan csaknem 4,8 százalékos éves növekedésnek felel meg. Ebben az időszakban az export (5,4 százalék) gyorsabban nőtt, mint az import (4,2 százalék). Magyarország részesedése az uniós mezőgazdasági termékek kereskedelméből évek óta változatlan, az exporthoz mintegy 2 százalékkal járultunk hozzá, míg az importból a részesedésünk 1,7 százalék. Hosszabb távra visszatekintve azonban látható, hogy míg az ország exportrészesedése lassú csökkenést mutat, addig az import egyre erősödik.
2021-ben az Európai Unión kívüli mezőgazdasági termékek kereskedelme a teljes EU-n kívüli nemzetközi árukereskedelem 8,1%-át tette ki. Ez csaknem egy százalékponttal volt alacsonyabb a 2020-as 8,9%-nál, elsősorban a koronavírus-járványból kilábaló egyéb áruk kereskedelmének növekedése miatt. A mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó adatok az uniós szakpolitika két fontos szempontjából is központi jelentőségűek: ez a Közös Agrárpolitika (KAP) és a nem uniós országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat irányító közös kereskedelempolitika - olvasható az Eurostat elemzésében.
Tavaly az EU és a világ többi része közötti kereskedelem (import plusz export) értéke a mezőgazdasági termékeket illetően elérte a 347 milliárd eurót, a 2020-as értéket pedig 20,7 milliárd euróval haladta meg. Az EU közel 197 milliárd euró értékben exportált mezőgazdasági termékeket, amíg az import értéke 150 milliárd euró volt. A tavalyi év külkereskedelmi mérlege (47 milliárd euró) így nemcsak pozitív volt, de az is látható, hogy az export csaknem 25%-kal haladta meg az importot.
A mezőgazdasági termékek unión kívüli kereskedelméből Magyarország részesedése évek óta változatlan, az export tekintetében 2%-kal járultunk hozzá a közösség eredményéhez, az importot illetően pedig 1,7%-kal. Ez számokra lefordítva az exportot illetően 3,94 milliárd eurót jelent, és 3,35 milliárd euró volt az import részéről nézve. Az Eurostat adatbázisaiból az is kiderült, hogy Magyarország részesedése az elmúlt 10 évben minimálisan változott. Az export a 2012-es 2,3%-ról 2021-re 2,0%-ra csökkent, az import ezzel szemben 1,5%-ról 1,7%-ra növekedett. Az exportrészesedés a mélypontját 2016-ban érte el, ekkor mindösszesen 1,9%-os volt Magyarország részesedése az uniós mezőgazdasági termékek unión kívüli kereskedelméből, a 2012 utáni legjobb év pedig - meglepő módon - épp 2020-ban volt, amikor 2,1%-ot is elért hazánk részesedése.
Az EU legnagyobb export- és importpartnerei az Egyesült Királyság és Brazília voltak
Ami a fő kereskedelmi partnereket illeti, az export tekintetében az Egyesült Királyság volt a fő partner az unión kívüli mezőgazdasági termékek exportjában 21%-os részesedéssel, ami 42,1 milliárd eurónak felel meg, ezt követi az Egyesült Államok 12%-kal és 24,4 milliárd euróval, valamint Kína 8%-kal és 16,5 milliárd euróval. Fontos célállomása még az uniós mezőgazdasági termékeknek Svájc 5% és 10,1 milliárd euró, Japán (4%-kal és 7,3 milliárd euróval, valamint - főként a növényi termékek és élelmiszerek terén Oroszország 4%-kal és 7,1 milliárd euróval. A mezőgazdasági termékek unión kívüli importját illetően lényegében egy folyamatos, lassú növekedés figyelhető meg, ami vélhetően a jövőben is folytatódni fog. A jelenleg is zajló orosz-ukrán háború és az ennek kapcsán elrendelt gazdasági szankciók miatt azonban erősen kérdéses, hogy 2022-ben mennyi uniós mezőgazdasági terméket fognak vásárolni az oroszok.
Az EU-n kívüli behozatal 2021-ben főként Brazíliából származott, ahonnan a teljes import 9%-a, mintegy 13,4 milliárd eurónyi áru érkezett. Ezt követte az Egyesült Királyság, szintén 9%-kal és 13,0 milliárd euróval, majd pedig az Egyesült Államok, 6%-kal 9,3 milliárd euróval. Fontos unión kívüli partner még Norvégia (5% és 7,3 milliárd euró), Kína (5% és 6,9 milliárd euró), valamint Ukrajna (5%-kal, ami 6,9 milliárd eurónak felelt meg. Az ukrán behozatal főbb elemei a zöldségek, az olajok és a zsírok voltak. Az orosz-ukrán háború ezt a behozatalt is erősen lecsökkentette, sőt, sokáig úgy látszott, teljesen le is fogja nullázni, ám azóta a vasúton már megindult a mezőgazdasági termények szállítása, a tengeri szállítmányozás jövője azonban még mindig bizonytalan.
2021-ben az Európai Unió, mezőgazdasági termékeinek legnagyobb részét az Egyesült Királyságba exportálta (42 milliárd euró, a teljes export mintegy 21%-a), de a közösségbe érkező mezőgazdasági termékek legnagyobb része is innen származott, holtversenyben Brazíliával. Ebből a két országból érkezett az unióba a mezőgazdasági termékek 9-9%-a, ami mind Brazília, mind pedig az Egyesült Királyság esetében 13 milliárd eurót jelentett. Az állati eredetű termékeket illetően az EU exportjának legnagyobb része az Egyesült Királyságba és Kínába került, ami mindkét esetben 19%-ot és 8 milliárd eurót jelent, míg ugyanezen termékekből (főleg haltermékekből) a behozatal java része Norvégiából származott 23%, 7 milliárd euró értékben.
A tavalyi év során az uniós növényi termékek legnagyobb exportcélpontja az Egyesült Királyság volt (23% és 9 milliárd euró), míg Brazíliából érkezett a legtöbb ilyen termék (13%, 8 milliárd euró értékben). 2021-ben az uniós olaj- és zsírexport legnagyobb célországa az Egyesült Államok volt, 16%-kal, összesen 1 milliárd euró értékben, míg a legtöbb olaj és zsír kategóriájú termék Indonéziából származott (21%, összesen 3 milliárd euró értékben) volt. Az EU a legtöbb élelmiszert az Egyesült Királyságba exportálta (22%, 24 milliárd euró) és innen is importálta a legtöbb élelmiszert (15%, 7 milliárd euró értékben).