A kivonás lehetséges piaci hatásairól a Sady Ogrody lengyel szaklap Sebastian Szymanowskit, a Grupa Producentów Owoców Galster igazgatóját, valamint Zbigniew Cholykot, a Stryjno-Sad csoport elnökét kérdezte, ezeket az interjúkat közöljük kissé rövidített változatban. Sebastian Szymanowski szerint jelenleg több kérdés merül fel ezzel a programmal kapcsolatban, mint ahány válasz. Az egyik ilyen kérdés a minőség ellenőrzése, ezt ugyanis az üzemben kell ellenőrizni, mégpedig az ARMA állami ügynökség megbízottjainak (a feldolgozóüzemeknek az ügynökséggel kell szerződniük, mint kifizetővel). A másik kérdés a feldolgozók kapacitása, bár ezen sokat segít, hogy az üzemek önként vesznek részt a programban, eddig 47 feldolgozó jelentkezett - írja a FruitVeb.
Alapjaiban változhat meg a gyümölcstermelés Svájcban: ez sok mindent felforgathat
A harmadik ilyen kérdés a programban részt vevők körének nagysága: a minisztérium által nyújtott tájékoztatás tartalmazza az arra vonatkozó iránymutatásokat, hogy ki vonhatja ki az almát a piacról, ezek a gyümölcstermesztők és szervezetek, azaz elismert termelői csoportok. A gyümölcstermesztőkkel szembeni követelmény, hogy a gazdaságban környezetbarát tevékenységet folytassanak, azaz a gyümölcstermesztők környezetbarátok, és azok, akik integrált termeléssel, azaz tanúsítvánnyal rendelkeznek. A kérdés az, hogy az összes termelőn belül mekkora a feltételeknek megfelelő termelők aránya? Itt is vannak korlátok. Ezen kívül hektáronként legfeljebb 10 tonna lesz kivonható, ami egy újabb korlátozó elem azok számára, akik még nem adtak el almát. A támogatás bejelentésének egy közvetlen hatása máris jelentkezett a piacon: nehéz étkezési árut vásárolni, mert a termelők kivárnak, további információkra várnak, ezért időarányosan csak tovább nő a lengyel sajtóban csak "almahegy" néven emlegetett raktárkészlet. Szymanowski szerint létezik olyan forgatókönyv, melyben a visszahívás összességében nézve többet árthat, mint használ.
Ha az üzemek úgy döntenek, hogy csökkentik az áraikat, a pénz rögtön nem a termelőkhöz, hanem a feldolgozókhoz kerül. Az ilyen intézkedéseknek akkor lenne értelme, ha ezek a gyümölcsök Lengyelországon kívülre, még inkább az Európai Unión kívülre kerülnének, hogy ne rontsák a helyi piacot. A szakember, mint fogalmazott, sajnálatos, hogy nincs is olyan elképzelés, hogy kivonják az almát a hazai piacról. Jobban is felhasználhatták volna a segítségre szánt pénzeszközöket, például a határon átnyúló szállítások támogatására vagy finanszírozására. Az áru kifelé áramlana tőlünk, kifizetnék, az almájuk pedig árban is vonzó lenne, így jó minőségű almát tudnának eladni, és egyúttal népszerűsítenék a gyümölcsüket. Véleményem szerint, ami most történik, az csak egy kísérlet a választók befolyásolására (Lengyelországban 2023-ban lesznek parlamenti választások).
Mi történik itt? Ömlik az import nektarin Lengyelországba
Zbigniew Cholyk úgy véli, hogy az étkezési alma feldolgozásának ösztönzése jobb megoldás, mintha a kivonást osztogatással hajtanánk végre ingyenes szociális vagy iskolagyümölcs programok keretében. Meglátása szerint azonban két alapvető feltételnek is teljesülnie kell a kívánt piaci hatás eléréséhez. Először is a feldolgozásnak valóban az étkezési almára és azon belül is azokra a fajtákra kell irányulnia, amelyekből felesleg van, és nem szabad valamilyen módon az ipari almára kifutnia, amelynek egyébként is a feldolgozóüzemekben lenne a helye (erre célzott Szymanowski a minőség-ellenőrzés problémájának felvetésével). A második feltétel az, hogy a feldolgozóüzemeknek tartaniuk kell a piaci árat anélkül, hogy mesterségesen csökkentenék azt, és a támogatás összegének (30 groszy kilogrammonként) valóban a termelőknél kell kikötnie, nem pedig a feldolgozóknál vagy a közvetítőknél. Ezek látszólag nagyon könnyen megvalósítható feltételek, ám a lengyel realitás gyakran egészen más arcát mutatja. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, remélhető, hogy sikerül javítani az étkezési alma piaci árát.
- célzott a "lengyel realitásra" Cholyk.
