Jelentős átalakulás előtt a magyar agrárium: erre minden gazdának fel kell készülnie

agrarszektor.hu2022. május 5. 13:37

Hátrányból indulunk, de van esélyünk a felzárkózásra - hangzott el a XXIX. Alföldi Állattenyésztési Napokon, Hódmezővásárhelyen. Dr. Kapronczai István agrárszakértő szerint a lehetőségek is adottak a magyar mezőgazdaságban, de ezekkel élni is tudni kell, amihez hatékony agrár-és vidékpolitikához van szükség. Mindezek mellett fontos néhány területen a stratégia irány módosítása is. Az előadások sok kérdést körbejártak, többek között azt is, hogy hogyan áll jelenleg az agrároktatás Magyarországon, valamint az is, hogy mire lehet számítani az új KAP-ban? Ezekre, és még sok minden másra is választ kaphattunk.

A szakértő szerint érdemes feltenni már az elején a kérdést: mikét fejlődött a magyar agrárgazdaság? Duplájára nőtt 2010 óta az agrárkibocsátás, de ez "csalóka" lehet. Az élelmiszeriparban 2003-tól 2009-ig drasztikus visszaesés volt, majd növekvő tendencia volt megfigyelhető, köszönhetően a non-food iparágak terjedésének, tehát nem klasszikus élelmiszeripari ágazatokról van szó. Miként fejlődtünk a versenytársakhoz képest?

A világhoz képest szomorú a kép, ha az elmúlt három évtizedet vesszük figyelembe. A világ köszöni szépen, jól van, addig viszont a magyar agrárgazdaság tartja azt a szintet, ami kialakult.   

- fogalmazott Dr. Kapronczai István.  

Globális kihívásokból is adódnak esélyeink?

Paradigmaváltás zajlik a világban, elég, ha csak arra gondolunk, hogy lejtmenetben vannak a fosszilis energiahordozók, tömeges migrációk zajlanak, komolyabb fenntarthatósági célok jelentek, világjárványok megsokasodtak, valamint itt van az orosz-ukrán háború is. Azt már tudhatjuk, hogy komoly problémákat okozott a gabonapiacon, ami még tovább emelheti az élelmiszerárakat is. Mindezek mellett komoly logisztikai nehézségek is jelentkeztek a konfliktus miatt, a vasutak pedig egyre túlterheltebbek. Elkezdődött a megújuló erőforrások korszaka is, a megújuló energia, az édesvíz és a termőföld kulcsfontosságú - mi azonban mind a háromból jól állunk, gazdagok vagyunk a felszín alatti és feletti vizekben is. Az öntözés, az együttműködés, az oktatás és az élelmiszer-feldolgozás is elengedhetetlen lesz a jövőben, kiemelt területeknek számítanak. 

Mi a helyzet a hazai agrároktatással?

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, mint fogalmazott, nagyon jelentős lemaradást kellett elkönyvelnünk. Az elmúlt néhány évtizedben történtek elmozdulások, de nem olyan ütemben, ahogy az agrártudományok és a gyakorlat fejlődött. 

Az elmúlt években többször próbáltunk nekifutni annak, hogy ezen változtassunk. Minden szereplő tudta, hogy ez így fenntarthatatlan. Majd eljött az idő, hogy dönteni kellett: ha nem változtatnunk, megrendelői leszünk a külföldi agráregyetemeknek. Ezért kezdődött el az integrációs munka, amit 2 éves elemzés előzött meg, és elindult egy eddig még nem látott átalakítás.   

Hozzátette, a piacnak olyan mérnökökre van szüksége, akik megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Új tanszékeket is létrehoztak, és az oktatásban nagy helye van a digitalizációnak is, hiszen elég, ha csak belegondolunk abba, hogy már az űrtechnológia is megjelent az agráriumban. Úgy tűnik, hogy a modell-átalakítás sikeres, hiszen a szakterületi világranglistán mintegy 50 helyet ugrott előre a MATE.

Mindennek az alapja az oktatás, a kutatás és az innováció.   

Mindent a KAP-ról

Mostanában sok szó esik a Közös Agrárpolitikáról (KAP), persze, nem véletlenül. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek fejlesztése is elengedhetetlen, a versenyképességet és a hozzáadott értékeket fokozni kell.Az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új stratégiai terv együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat. A tervezéskor jelentős pozitívummal bírt a kormány 2021. januári határozata, miszerint 2021-től kezdődően 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források esetében. Ennek és a pillérek közötti átcsoportosításnak köszönhetően 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól, az átmeneti időszakban elérhető kb. 1500 milliárd forinton túl.

Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben, a mezőgazdasági üzem teljes területére. A gazdálkodók AÖP-hez csatlakozása önkéntes, az előírások pedig hasznosítási módonként lettek meghatározva. Az új zöld beavatkozásra a közvetlen támogatások 15%-a kerül ráfordításra. A támogatott ágazatok köre és jogosultsági feltételek nem változhatnak.

Új KAP Stratégiai Terv intézkedései (2023-2027) 

Közvetlen támogatás - I. pillér:

  • Fiatal gazdálkodók támogatása
  • Termeléshez kötött támogatások, redisztributív kifizetés
  • Alap jövedelemtámogatás (BISS)
  • Agro-ökológiai Program (AÖP)

Vidékfejlesztés - II. pillér:

  • Agrár-és környezetgazdálkodás (AKG)
  • Ökogazdálkodás,
  • Natura 2000 kompenzáció,
  • Beruházások,
  • Együttműködés,
  • Kockázatértékelés,
  • Fiatal gazdák támogatása,
  • Tudásátadás és információcsere,
  • Erdészeti intézkedések.
Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
állattenyésztés, kap, fejlesztés, állattartás, európai-unió, feldman-zsolt, magyarország, közös-agrárpolitika, állattartó, hódmezővásárhely, alföld, felhívás, kap-magyarország, állattartótelep, mezőgazdasági-munka, magyar-agrár-és-élettudományi-egyetem,