Ez az állat sokat hozhat a konyhára: nagyot kaszálhatnak vele az élelmes gazdák

agrarszektor.hu2022. május 6. 14:45

A hazai kiskérődző ágazat előtt igen komoly lehetőségek állnak, hiszen jelentős sikereket lehet elérni a megfelelő irányú fejlesztésekkel. Bár Nagy-Britannia EU-ból való kivonulása komolyabban csökkentette a kínálatot, megszűnt az egykori versenyhelyzet, a kecske- és bárányhús ára pedig korábban nem látott magasságokba emelkedett.

Nincs olyan bárányhús jelenleg az uniós piacon, amit nem lehetne eladni. A juh- és kecskehúsra szakosodott állattartóknak pedig attól sem kell tartaniuk, hogy a drágulás visszafogja majd a fogyasztást, hiszen prémiumtermékről lévén szó, az igényes vásárlók nem árérzékenyek - hívta fel a figyelmet Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója. A szakember a Magyar Közgazdasági Társaság szakosztálya által szervezett háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a brexit miatt harmadával csökkent a bárányok száma az unióban. Angliából jellemzően élő állatként érkezett a bárány Európa más részeibe, azt követően azonban, hogy Nagy-Britannia gyakorlatilag harmadik országnak számít, adminisztrációs okok miatt a szállítás olyannyira meghosszabbodott, hogy lehetetlenné vált az állatok utaztatása. Az is tovább szűkítette a kínálatot, hogy az új-zélandi és ausztrál fagyasztott bárány szintén Anglián keresztül érkezett korábban, s bár ebben a szegmensben nem állt le teljesen a logisztika, az EU-ba érkező mennyiség így is elmarad a megszokottól - írja a Magyar Nemzet.

A szakember szerint egyáltalán nem meglepő, hogy emelkedni kezdtek az árak, két év alatt Magyarországon is 20%-kal nőtt a könnyű- és a nehézbárányok ára. Itthon többnyire a könnyű bárány nevelésére szakosodtak a juhászok. A 13 kilogramm alatti vágott testtömegű bárányok elsődleges célpiaca továbbra is az olasz piac, az export aránya ebben az esetben nagyjából 80%-ra tehető. A juhtenyésztés tehát nagy lehetőségeket rejt, a sikerhez azonban elengedhetetlen a fejlesztés. Magyarországon nagyon alacsony a feldolgozottsági szint, a bárányok javarészt lábon hagyják el az országot. Mezőszentgyörgyi Dávid úgy gondolja, hogy ezen mindenképpen változtatni kellene, és három kisebb vágóhídra lenne még szükség, hogy az évi néhány tízezer helyett akár hatszázezer bárány feldolgozása se okozzon gondot. 

A fejlesztésekre azonban nem csak a kecske- és a bárányhús feldolgozása során van szükség. A Covid sajnos nem kímélte a gyapjú- és tejágazatot sem. Míg utóbbi esetében a járvány miatti korlátozások elmúltával magára talált a termelés, a gyapjú esetében már biztosak benne a szakemberek, hogy a korábbiakkal ellentétben alternatív felhasználási módokat kell találni. A kínai textilipar egyre igényesebb, az ausztrál és új-zélandi gyapjúval pedig nem tudunk versenyezni. - Évente 3500 tonna gyapjú állítunk elő itthon, ennek a feldolgozását meg kell oldani. Kína ezt a mennyiséget nem veszi át - emelte ki a szakember. Jó hír, hogy néhány hónapon belül Balmazújvárosban megkezdi működését az első olyan hazai üzem, ahol gyapjúból szerves trágyát gyártanak majd, amely részben képes lesz kiváltani a növénytermesztők műtrágyaigényét is  

- írja a lap.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
műtrágya, áremelkedés, gyapjú, állatjólét, bárány, állatjóléti-támogatás, juhhús, báránypiac, bárányár, bárányhús,