agrarszektor.hu • 2022. május 11. 13:30
Nagyban benne vagyunk a tavaszban, sőt, a nyár is vészesen közeledik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy javában dolgoznak hetek óta a földeken a gazdák. Bár sok a kérdőjel továbbra is az idei év körül, úgy tűnik, hogy nagyobb hiányoktól nem kell tartania sem a termelőknek, sem a vásárlóknak. A tavaszi fagyok idén elkerülték a veteményeseket, az viszont nagy kérdés, hogy vajon a háború elhúzódása miként hathat a jövőben az agráriumra. Nem szabad megfeledkezni a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárásról sem, hiszen a fagyoktól ugyan "megmenekültek" a gazdák, de a nyár még csak most jön, és csak bízni lehet abban, hogy nem lesz olyan aszályos nyár, mint például tavaly. Első körben azonban érdemes kitekinteni az elmúlt hetek/hónapok eredményeire.
A tavaszi mezőgazdasági munkálatokat kedvezőtlenül érintette a rendkívül száraz tél és kora tavasz. Április elején azonban nagyobb mennyiségű csapadék érkezett, mely elősegítette a már elvetett növények fejlődését. A levegő és a talaj hőmérséklete lassan melegszik, ugyanakkor a megfelelő növekedéshez még melegebb időjárásra lenne szükség. A lehullott csapadék némiképp lelassította a munkálatokat, azonban - hogy lemaradásukat némiképp behozzák - a gazdák nagy ütemben folytatták a megkezdett tavaszi munkákat. A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2022-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2,09 millió hektár körül alakul. A mezőgazdasági gazdálkodók a tervezett vetési munkák 34,5 százalékát végezték el április 16-ig. A zöldségfélék vetése 32,9 százalékon állt, a gabonafélék vetési állapota országosan 27,2 százalékos készültséget mutatott. A tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 1,16 millió hektár, a jelentés napjáig 315,8 ezer hektáron végeztek a vetéssel.
Jól haladnak a gazdák
Nógrád, Békés és Csongrád-Csanád megyében az elvégzett munkák aránya több mint 50 százalékon, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében 9, illetve 14,3 százalékon állt. A kukorica tervezett vetésterülete közel 1,1 millió hektár, melynek alig negyedét (259,6 ezer hektár) vetették be. A tavaszi árpa 28,2 ezer hektárnyi és a tavaszi búza 6,4 ezer hektárnyi tervezett vetésterületén a gazdák szinte teljes egészében (93,4 százalékos arányban) végeztek az előirányzott munkákkal. A hibrid kukorica vetésterülete várhatóan 23,7 ezer hektár, a zabé 23,1 ezer hektár lesz az idén. A szemes cirok vetését 21,7 ezer hektáron tervezik 2022-ben. A napraforgó tervezett vetésterülete 695 ezer hektár, a gazdák 305,9 ezer hektáron, a terület 44 százalékán végeztek a vetéssel. A cukorrépa területe 9,7 ezer hektár, melynek 79,5 százalékát vetették be április közepéig.
A jelentések szerint a lucernatelepítés 65,4 ezer hektár körül alakul 2022-ben, és a munka 88,1 százalékával végeztek. A szójavetés tervezett területe 61,1 ezer hektár, amelynek 11,9 százalékát vetették be április 16-ig. A tavaszi takarmányborsó tervezett összes vetésterülete 5,3 ezer hektár, az előirányzott munkák 86,1 százalékát már elvégezték. A burgonya 2022-ben tervezett vetésterülete 7,9 ezer hektár körül alakul, és az április 16-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés 52,8 százalékát fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete várhatóan 54,1 ezer hektár lesz, melynek mintegy 35 százaléka Hajdú-Bihar megyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 29,5 ezer hektárt, a zöldborsóé 16,8 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat legnagyobb mértékben (84,1 és 77,3 százalékos arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 3,1 ezer hektár, ami főként az alföldi régióra koncentrálódik. A jelentések szerint a vetés 19 százalékát fejezték be április közepéig - derült ki az AKI adataiból.
Milyen hatással lehet a háború a magyar mezőgazdasági munkákra?
Azt már tudhatjuk, hogy a szomszédban dúló háború nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ mezőgazdaságra hatással van, ha nem is közvetlenül. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy egyes hírek szerint, aki teheti, golyóálló mellényben dolgozik az ukrajnai földeken - ez is jól mutatja a helyzet súlyosságát. Szerencsére Magyarországon ilyenről szó sincs, de tény, hogy a konfliktus minket és számos más országot is érint, elég, ha csak a gabonára vagy akár a műtrágyára gondolunk. Márciusban Nagy István arról számolt be, hogy a sok probléma ellenére a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges műtrágya elegendő mennyiségben rendelkezésre áll az országban. Ettől függetlenül nem lehetnek nyugodtak a termelők, hiszen az idei évtől új műtrágya törvény fog életbe lépni a nyáron, melyben szabályozzák a nehézfémeket is - ez is komoly változásokat fog okozni. Az is nagy kihívást jelent, hogy orosz áru európai kikötőben nem köthet ki. Mivel így nem lesz határérték alatti foszfor és NPK műtrágya a hazai piacon, szükségessé vált az, hogy felülvizsgálják a hazai szabályozást is. Nemrégiben üzemanyag-krízis is fellépett az országban, ami miatt bizonyos korlátozásokat is bevezettek, ám a mezőgazdasági gépekre ez nem vonatkozott, így a kialakult nehéz helyzet sem lökte nagyobb bajba a gazdákat.
Vége lehet a hagyományos termelésnek?
A klímaváltozás, a szélsőséges körülmények, a drasztikus áremelkedések és most már a háború is ráébresztett sokakat (köztük európai döntéshozókat is) arra, hogy bizonyos dolgok tarthatatlanok a mezőgazdaságban. Ezért a termelőknek, az érdekképviseleteknek és a gyártóknak is együtt kell működniük. A hagyományos termelés pedig szépen lassan ki fog kopni, a jövő a hatékonyság növelésében lesz/van, és nem szabad elmenni a precíziós gazdálkodás és a fenntarthatóság mellett sem. Utóbbit viszont mindenképpen ésszerű keretek között kell tartani. Az innováció elkerülhetetlenségéről és fontosságáról a szakértők között is nagy az egyetértés, valóban ebben lehet a jövő, a termelőket pedig segíteni kell, hogy utat találjanak ebben, és a vízre, az öntözésre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.