Az Ukrajnában zajló háború jelentősen átrajzolta a korábbi logisztikai-szállítási útvonalakat, az új helyzetben számottevő igény mutatkozik arra, hogy ukrán gabonaexport tetemes része Magyarországon keresztül jusson el a világpiacra. A napokban az Európai Bizottság is szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz a takarmányoktól a műtrágyákig - olvasható az Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) közleményében.

Az exportra szánt gabonamennyiség - a különféle piaci források szerint - az évi 20 millió tonnát is elérheti. Ahogy Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke fogalmazott, mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő 2-3 évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. A környező országok között most komoly verseny indul azért, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban - tette hozzá a szakember. Magyarországnak pedig lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi 5 millió tonna gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek - pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában - évi sokmilliárd forintos bevételt generálna.

Az Ukrajnából érkező árut át kell rakodni teherautókra vagy széles nyomtávú vágányról az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. A határ magyar oldalán, Záhonyban, illetve az átadás előtt álló fényeslitkei East-West Gate terminálon jelentős az átrakási kapacitás - évi 10 millió tonna -, de ezek kihasználásához sürgős fejlesztésekre lenne szükség. A térség vasúti infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben ugyanis nagyon leromlott, a többletforgalom kezelésére nincsenek meg a minimális feltételek sem.

- mondta Fülöp Zsolt.

A szövetség szerint összesen mintegy 46 milliárd forint kormányzati támogatás szükséges, amelynek egy jelentős része uniós forrásokból később lehívható lenne, ugyanis az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) következő pályázati felhívásai keretében támogathatók lesznek az Ukrajnával való közlekedési összeköttetések javítását célzó projektek, így a vasúti összeköttetésekre és a vasúti-közúti terminálokra vonatkozóak is. Az MLSZKSZ ezért a következő javaslatokat tette:

• Szükség lenne a vasúti infrastruktúra ütemezett felújítására: A rossz infrastruktúrát gyorsan és hatékonyan a MÁV eszközeivel kellene az eredeti - az 1990-es kapacitásoknak megfelelő - állapot szerint helyreállítani, a MÁV-nak biztosított célzott állami forrásokkal. Az infrastruktúra felújítására összesen 38 milliárd forintos támogatásra lenne szükség, ebből a kormányhatározatban már korábban megítélt 12,5 milliárd forint folyósítását fel kellene gyorsítani.
  
• Támogatni kellene a munkaerő-megtartást: A körülményekhez alkalmazkodó, rugalmas munkaerő-megtartó támogatási programot kellene elindítani, mert a térségben hiány van szakképzett munkaerőből Debrecen és Nyíregyháza jelentős elszívóhatása miatt. A vállalkozások munkaerőellátottsága kritikus szinten van, a meglévő munkaerő megtartásához is támogatásra van szükség.
  
• Fejleszteni kellene az átrakodó- és tárolókapacitást: Az átrakási kapacitás Záhony térségében a vasúti infrastruktúra gyors felújításával és újabb kapacitások kiépítésével jelentősen növelhető. Az igények kiszolgálása érdekében elsőként a konténeres gabonaszállítás fejlesztésére lenne szükség. Mindez mobil rakodógépek beszerzésével, illetve ennek támogatásával egyszerű lenne, ezzel a megoldással ráadásul az áru hamarabb eljut az adriai kikötőkbe, mint a gabonaszállító kocsikból álló szerelvények. Második lépésként ki kellene alakítani mintegy 20-25 ezer tonna átmeneti (1-2 heti gabonaforgalomnak megfelelő mennyiségre) gabonatárolási kapacitást a záhonyi térségben, úgy, hogy ezek egyéb áru tárolásra is alkalmasak legyenek. Ezek előkészítésére, tervezésére, illetve finanszírozásához a térségi logisztikai cégeinek szintén szüksége lenne állami támogatásra. Emellett szükség lenne normál nyomtávú gabonaszállító vasúti kocsik beszerzésére is. A kapacitásfejlesztés és a technológiai korszerűsítés tervezésére és megvalósítására az átrakótermináloknak előzetes számítások szerint 3 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük.
  
• Fel kellene gyorsítani a határkeresztezést: Jelentősen korszerűsíteni/gyorsítani kellene a magyar és ukrán oldal közötti áruforgalmi határkeresztezési folyamatokat, mert jelenleg egy tehervonat átadás-átvétele több óra. Emellett a Záhony-Csap közötti határkeresztezés sürgős megnyitása elengedhetetlen a többlet vasúti teherforgalomnak. Továbbá gondoskodni kellene vasúti határhíd rendszeres karbantartásáról, a vasúti fuvarlevél digitalizálásáról és egyszerűsítésről, illetve a modern technológiák, OCR kapuk beépítéséről stb.
  
• Egyeztetni Ukrajnával: A szövetség arra kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket az ukrán féllel, valamint kérje az unió támogatást is, minthogy schengeni határról van szó.

Fülöp Zsolt hozzátette, hogy a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztései hozzájárulnának ahhoz is, hogy Magyország aktív szerepet vállalhasson a háborút követő újjáépítéshez kapcsolódó logisztikában is. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy javaslataik hangsúlyozottan azzal a céllal készültek, hogy a megvalósuló fejlesztések a háború vége, és az ellátási láncok átalakulása esetén is a térség fejlődését szolgálják, és semmiképpen se legyenek később kihasználatlanok.