agrarszektor.hu • 2022. május 26. 06:00
Növényvédelem nélkül nincsen mezőgazdaság - ezzel a kijelentéssel aligha lehetne vitatkozni, azonban természetesen nagyon nem mindegy, hogy mindezt hogyan teszik a termelők. Amilyen fontos, annyira összetett feladat lehet, hiszen számtalan betegségtől és kártevőtől kell megvédeni a növényeket. Mindezt úgy, hogy a kritériumoknak is teljes mértékig megfeleljen. Az agráriumban viszont sok minden átalakulóban van, ami bizony a növényvédelmet is érinti - gondoljunk csak a Green Deal-ben megfogalmazott, sok szakértő szerint irreális szabályozásra, de hatalmas port kavart a népszerű hatóanyag, a glifozát is. Hogy mi a helyzet a jelenleg az ágazatban és milyen nehézségekkel kell szembenézniük a szereplőknek, az alábbi cikkből kiderül.
Rengeteg újítás, fejlesztés és elvonás történt/történik a növényvédelemben, persze, nem csak Magyarországon. A Nébih legutóbb például bejelentette, hogy 2021. december 1-jén hatályba lépett az Agrárminisztérium új rendelete, amely lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését. A minősítési eljárást a gyártó és/vagy forgalmazó köteles kezdeményezni, annak érdekében, hogy hazánkban kizárólag cseppképzési és szórástechnikai szempontból megfelelő növényvédelmi gépeket vehessenek használatba a termelők. A módosító rendelet rögzíti, hogy a típusminősítési eljárás követelményrendszerét a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a honlapján teszi közzé.
Elengedhetetlen a méhek védelme is
A növényvédelmi eljárások során nagyon fontos, hogy azt a természettel és a fenntarthatósággal összhangban végezzék, és oda kell figyelni a hasznos élőlényekre is. A méhekre ez különösen igaz, éppen ezért a Nébih nemrégiben egy újabb lényeges intézkedést jelentett be: z Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása szerint a gabonaféléket is méheket vonzó kultúráknak kell tekinteni. Így ezeknél a növényeknél is figyelmet kell fordítani arra, hogy virágzáskor a növényvédő szeres kezeléseket méhkímélő technológia szerint végezze az ember.
Bár a kalászosok nem mézelő növények, háziméhek, vadméhek és magányos méhek is látogathatják a táblákat pollen gyűjtése céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása alapján a gabonákat is méhekre attraktív, vagyis méheket vonzó kultúrának kell tekinteni. A gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs) virágzása során a méhek tömeges jelenlétének kicsi ugyan az esélye, de nem nulla. Éppen ezért a méhek kíméletét szem előtt tartva, virágzás időszakában - kifejezetten ide értve azt az esetet is, amikor a táblán, vagy annak szegélyében gyomnövények virágoznak - méhekre kifejezetten kockázatos, vagy méhekre kifejezetten veszélyes besorolású növényvédő szert kijuttatni tilos!
Csúnya bírság jár annak, aki erre nem figyel oda
Bizonyára a parlagfüvet senkinek sem kell bemutatni, a gazdáknak pedig főleg: egy év alatt a hatszorosára nőtt a parlagfű miatt kiszabott bírság felső mértéke. Egyúttal a hatóság azt tapasztalja, hogy a termelők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nem kívánt gyom a területükön ne érje el azt az állapotot, amiért már bírság is jár. Azt, hogy mennyire is kell komolyan venni az irtását, jól mutatja, hogy a Nébih 2021-ben összesen mintegy 108 millió forint bírságot szabott ki a kül- és belterületeken a sokak életét megkeserítő gyomnövény miatt.
Ezeket a szereket veszik leginkább a magyar gazdák
A hatóanyag kivonások, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények és a különféle kártevők megjelenése és elterjedése is minden bizonnyal szerepet játszik abban, hogy egyre több növényvédőt vásárolnak a magyar termelők. A legkelendőbbek a csigaölők, a gomba- és baktériumölők, valamint a gyomirtók és a mohaölők, ezeknek az értékesítése ugrott meg 2020-ban a 2011-es év adataihoz képest. Ezzel szemben regulátorokból és egyéb növényvédelmi szerekből jócskán lecsökkentek az értékesítések. Lapunk nemrégiben beszámolt arról, hogy mely hatóanyagokat vonták az elmúlt időkben.
Változást hozhat a háború?
A szomszédban dúló háború lényegében az egész világot felborította, számos ágazatot pedig teljesen átalakított - ebbe erősen beletartozik a mezőgazdaság is. Tulajdonképpen mindenre kihat: az élelmiszeriparra, a gabonapiacra, az állattenyésztésre, a növénytermesztésre, tényleg mindenre. Mivel az európai termelés és élelmiszerellátás nagyban függ a két ország mezőgazdaságától, a szakemberek szerint könnyen elképzelhető, hogy a megszorító intézkedéseket enyhíteni fogják. A különleges helyzet különleges megoldásokat igényel, de azt nem lehet még tudni, hogy a jövőben leállítják-e hatóanyagok kivonását, vagy akár vissza is helyeznek korábban már kivont hatóanyagokat. Ami biztos, hogy már megvan rá a lehetőség, hogy a Bizottság gyorsabban reagáljon a helyzetre. Nagyon fontos a fenntarthatóság, de a jelenlegi helyzetben néhány dolog nagyon nehezen tartható. A háború elgondolkoztatja az európai döntéshozókat is. Ezentúl fontos, hogy nemcsak gyártóknak, hanem a termelőknek és az érdekképviseleteknek is együtt kell ebben dolgozni. Komoly klimatikus viszonyokkal küzdünk, egyszerűen együtt kell működni.
Mi történt a glifozáttal?
Igen nagy sajtóvisszhangnak örvendhetett a glifozát, hiszen egy igen megosztó anyagról van szó. Van, aki szerint semmi gond nincs vele és fontos eleme a mezőgazdaságnak, azonban vannak olyanok is, akik szerint roppant káros, rákkeltő anyagról van szó. A gyomirtószer betiltását régóta követelik a környezetvédők. Használatának számos tudományos eredmény szerint igen káros következményei vannak az emberi egészségre és a természetre nézve is. Ám az ügyben még egy fordulat jött: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) most mégis úgy döntött, hogy a tervezettnél egy évvel később adja csak ki a glifozát használatáról szóló tudományos állásfoglalását. Ez ez azt jelenti, hogy egy évvel későbbre csúszhat a gyomirtószer betiltása.
Mennyire bírható el a zöldítés a növényvédelemben?
Minden korábbinál nagyobb változások és átalakulások zajlanak a mezőgazdasági inputanyag-piacokon, amelyek a növényvédelmet is alapvetően érintik. A hosszabb távú felhasználási lehetőségeket befolyásolhatja, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő. Az EU a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő években: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. Az uniós növényvédőszer engedélyezés egyébként a legszigorúbb az egész világon, amit jól alátámasztanak a hatóanyag kivonások is, amik lényegében minden vállalatot érintenek. Csak olyan hatóanyagok, növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek megfelelnek az előírásoknak és biztonságosan használhatók. A döntéseknek tudományos vizsgálatokkal, eredményekkel alátámasztva, átlátható és világos szabályrendszer szerint kell történnie. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a mezőgazdaság és a növényvédelem szakértelemmel, okszerűen és szakszerűen alkalmazva a fenntarthatóságot és a megfelelő ellátást szolgálja.