agrarszektor.hu • 2022. május 26. 13:30
Több mint egymilliárd forintos támogatást kaptak az elmúlt időszakban a hazai növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft-n keresztül. A forrás nagymértékben hozzájárul a nemesítéshez kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenységükhöz, amely kulcskérdés a mezőgazdaság jövője szempontjából.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta, hogy vetőmag nélkül nem létezhet élelmiszertermelés, ezért is rendkívül fontos a folyamatos fajtanemesítés, amely megalapozza a mezőgazdasági ágazat versenyképességét. A szakember kifejtette, hogy a magyar kutatók innovatív munkája nyomán évről-évre számos olyan új nemesített növényfaj kerül köztermesztésbe, amelyek tulajdonságaikban megelőzik a korábbi fajtákat. Ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet, a térség vízszegénnyé válhat és az időjárási stresszhelyzetek száma is megnő a jövőben. Ezek a komoly kihívások még inkább felértékelik a növénynemesítést, hiszen még több olyan fajtákra van szükség, amelyek megváltozott időjárási körülmények közepette is nagy biztonsággal megfelelő mennyiséget és minőséget teremnek. Takács Géza hozzátette, hogy a fajtanemesítés 8-10 éves távlatokat felölelő stratégiai tevékenység, amely jelentős forrásokat is igényel. A kutatásfejlesztés finanszírozásához járulnak hozzá a fémzárolt vetőmagok forgalma után beérkező licencdíjak és az a fajtaoltalmi rendszer, amely visszavetett vetőmagok után keletkező jogdíjak kérdését rendezi korrekt módon.
Az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi egyezmény (UPOV) 1961 óta minden oltalmazott növényfajtával kapcsolatos jogot a fajtatulajdonosnak tart fenn, aki jogdíj megfizetése fejében, meghatározott felhasználási ciklusig engedélyezi a fajta használatát. Magyarország 1983-ban csatlakozott az egyezményhez. Ari Zoltán, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon 2009-ben lépett életbe az a törvény, amely rendezi a növényfajta-oltalomból eredő díjigény kérdését a saját gazdaságban visszavetett vetőmag felhasználása tekintetében. A szakember beszélt arról is, hogy az érvényesíthető méltányos díjigényt a forgalomban lévő legalacsonyabb szaporítási fokú vetőmag árába beépített licencdíj 50%-át alapul véve kell kiszámítani. Alanyi jogdíj mentesség illeti meg azt a termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik. A szabadalmi törvény szerint a gazdálkodót adatszolgáltatási kötelezettség terheli és a fajta tulajdonosa, vagy képviselője számára nyilatkoznia kell. Mint Ari Zoltán azt is közölte, hogy a nonprofit társaság 23 megbízóval 381 őszi és 84 tavaszi vetésű fajtára - takarmánynövényekre, gabonafélékre, burgonyafélékre, olaj és rostnövényekre - vonatkozó licencdíj begyűjtésére kötött szerződést. A fajtaoltalmi rendszeren keresztül befolyt összeget teljes mértékben a nemesítők kapják, és azt új fajták fejlesztésére használhatják. Az elmúlt időszakban a lehetőség keretében több mint egymilliárd forinthoz jutottak hozzá.
A sajtótájékoztatón bemutatták Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes fajtaoltalmi jogi kérdésekről írt A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig című szakmai könyvét. A szerző a fajtaoltalom elméleti hátterét helyezi fókuszba és betekintést ad az élelmiszerlánc meghatározó elemeinek szellemi tulajdonvédelmi kérdéseiről a nemesítéstől a feldolgozásig. A hiánypótló szakmai kötet tudományos és jogi szempontok alapján is megvilágítja a fajtaoltalom fontosságát. A kötet szerzője elmondta, a biztonságos élelmiszer-előállítás alapja a megfelelő növényfajta kiválasztása.
- mondta Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes.