A FAO-WFP jelentés a súlyos élelmezési válságokról azonnali humanitárius lépéseket sürget 20 élelmezési gócpont országban, ahol várhatóan súlyosbodik az éhezés év további részében, megmentve ezzel életeket és megélhetéseket és elkerülve egy súlyos éhínséget. A jelentés rámutat az ukrajnai háború élelmiszer- és energiaár drágító hatására, ami világszerte gyengítette a gazdasági stabilitást. A hatás különösen remboló ott, ahol a gazdasági instabilitás és az emelkedő árak a klímaváltozás generálta szárazság vagy áradások miatt az élelmiszertermelés csökkenésével járnak együtt - írja a FAO közleményében.
Durván elszabadulhatnak az árak júliustól: ennyibe kerülhet a liszt es a kenyér itthon
- mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.
Figyelmeztetett a WFP ügyvezető igazgatója, David Beasley is: súlyos válság előtt állunk, ami nem csak a legszegényebbeknek fájhat, de családok millióinak is, akik épp csak elevickéltek ez idáig. Hozzátette, a körülmények sokkal rosszabbak, mint az Arab tavasz vagy a 2007-2008-as élelmiszerárrobbanás idején, amikor 48 országban voltak politikai felfordulások és tüntetések. Már látják, mi történik Indonéziában, Pakisztánban, Peruban és Srí Lankán, de ez csak a jéghegy csúcsa. Vannak megoldásaik, de cselekedni kell, méghozzá gyorsan. A jelentés szerint legfőképp a konfliktusok és a gyakori és elhúzódó éghajlati sokkok okozzák a súlyos éhezést, és ezzel az "új normalitás" korszakába léptünk, ahol az aszály, áradás, hurrikánok és trópusi viharok újra és újra megtépázzák a növénytermesztést és állattenyésztést, elvándorlást és szegénységet generálva szerte a világban.
-20220607.jpg)
Súlyos kijelentést tett Nagy István: ezért kell sürgősen kihozni a gabonát Ukrajnából
A 2020-ban kezdődött La Niña-hoz köthető aggasztó éghajlati trendek várhatóan kitartanak az év végéig - olvasható a jelentésben - megnövelve a humanitárius igényeket és a súlyos éhezést. A példa nélküli szárazság Kelet-Afrikában már a negyedik aszályos csapadékos évszakot hozta Szomáliában, Etiópiában és Kenyában, míg Dél-Szudánt négy egymást követő éve tartó áradások sújtják, amik várhatóan továbbra is embereket űznek el otthonaikból, tönkre téve a mezőgazdasági termelést is. A jelentés átlagon felüli esőzéseket és ezzel összefüggésben áradásokat jelez előre a Száhel térségben, intenzívebb hurrikános időszakot a Karibi-térségben, továbbá aszályt Afganisztánban, ahol évek óta szárazság, erőszak és politikai felkelések dúlnak. A koronavírus-járvány és a közelmúlt globális élelmiszer- és energiapiaci folyamatai szörnyű makroökonómiai körülményeket hoztak számos országban, melyek hozzájárultak a jövedelmek drámai csökkenéséhez a legszegényebbek között és szűkítik a kormányok mozgásterét a szociális és jövedelem-támogató intézkedések, továbbá az alapvető termékek importjának finanszírozására.
Kivégezheti a mezőgazdaságot a klímaváltozás? Nagyobb a baj, mint hittük
A jelentés a katasztrofális körülmények miatt Etiópiát, Nigériát, Dél-Szudánt és Jement továbbra is a legsúlyosabb besorolásban tünteti föl, míg Afganisztán és Szomália újonnan kerültek be ebbe a kategóriába a legutolsó gócpont jelentés, 2022 januárja óta. Mind a hat ország lakosságának egy része a nemzetközi élelmiszerbiztonsági besorolás legrosszabb (katasztrofális helyzetű, vagy közel válságos) fázisában van; közvetlenül mintegy 750 000 embert fenyeget az éhezés és éhhalál. Több mint felük Etiópia Tigré térségében él, negatív rekordot döntve az egy országban élő éhező emberek számát tekintve a 2011-es szomáliai éhínség óta. Továbbra is aggodalomra ad okot a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Haitin, Szudánban, Szíriában, a Száhel-övezetben és Kenyában és - utóbbi kivételével, mely új szereplő a listán - a tendencia rosszabbodott az előző jelentés óta. Srí Lanka, Nyugat-Afrika partmenti országai (Benin, Zöld-foki Köztársaság és Guinea), Ukrajna és Zimbabwe kerültek fel az élelmezési gócpontok listájára, melyen Angola, Libanon, Madagaszkár és Mozambik voltak.
-20220801.jpg)
