Óriási biznisz lehet ez a növény: százezreket is hozhat a konyhára tonnánként

Magyarországon az 1930 és 1945 közötti időszakban még alig 1600 hektáron foglalkoztak a szója termesztésével, de az 1970-es évektől kezdett növekedni az ezzel a növénnyel foglalkozó gazdaságok száma, így a termőterület mértéke is. Míg 2014 előtt jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, az előző uniós költségvetési ciklusban ez 75-77 ezer hektárra ugrott, de a vegyszermentes termesztésre vonatkozó előírások és a hiányzó technológiai tudás miatt a szója termőterülete hamar visszaesett 60 ezer hektár körüli méretre. Tavaly némi növekedés volt látható a szója termőterületében, ami megközelítette a 63 ezer hektárt. Idén azonban ismét kisebb területen vetettek szóját a magyar gazdák, az AKI legfrissebb adatai szerint 2022-ben mindösszesen 61058 hektáron termesztenek ilyen növényt hazánkban.

Bár egyelőre még hónapok vannak hátra a betakarításig, érdemes már most szót ejteni a szója áráról, amely tavaly betakarításkor a 150 ezer forint/tonna volt, az elmúlt egy évben azonban mintegy 66%-kal emelkedett meg. Az idei májusi adatok szerint jelenleg 253 ezer forintos áron mérik a szója tonnáját, ami betakarításig még tovább emelkedhet. A termelői árak mellett azonban a termelési költségek is megnőttek, az inputanyagok hónapok óta tartó drágulása a növénytermesztési ágazat minden szegmensét elérte, és bizony nem minden termelő tudta még a tavalyi év során megvenni a szükséges műtrágyákat és növényvédő szereket az idei szezonra. Emellett azt is számításba kell venni, hogy a szója - bár aszálytűrő képessége kifejezetten jónak számít - is igényli a vizet, és egy elhúzódó csapadékmentes időszak csúnyán el tud bánni a legbíztatóbb állománnyal is. Az Agrárszektor ezért megkérdezte a magyar termelőket, hogy ők hogyan látják a szója helyzetét és kilátásait az idei évet illetően.

A kalocsai székhelyű Iszkra Kft.-nél 2022-ben 230 hektáron vetettek szóját, de ebben már benne van a bérelt és a saját terület is. Ahogy a társaság agronómusa, Dömötör Gábor kérdésünkre elmondta, idén a hűvös tavasz miatt a korábbi évekhez képest némileg később kezdték el a vetést, amelynek egy már részét április végén el tudták végezni, de a vetés egészét május első harmadában fejezték be. A szakember elismerte, hogy a galambok okoztak némi problémát, mert sok helyen kiszedték a magokat a földből, és ott újra kellett vetni. Mostanra azonban az állomány 20 centis magasságú, 6-8 leveles állapotú, és egyelőre minden rendben levőnek látszik, mondta Dömötör Gábor. A növényvédelmi kezeléseket illetően agronómus beszélt arról is, hogy az állományokban a gyomirtásokat elvégezték, elsősorban a fenyércirok ellen kell védekezniük, de a kórokozókkal és a kártevőkkel egyelőre még nem találkoztak az állományban. Dömötör Gábor elmondta, hogy az inputanyagok árának emelkedését megérezték, a növények komplex műtrágyából és nitrogénből kevesebbet kaptak, mint a korábbi években, ezt később megpróbálják majd lombtrágyával pótolni. Ami viszont a gyomirtókat illeti, azzal nem lehet spórolni, annál is inkább, mivel sűrű sorosra vetik a szóját, így kultivátorral nem lehet rámenni a táblákra, mutatott rá az agronómus. A szakember a várható terméshozam kapcsán rámutatott, hogy még nagyon korai lenne erről beszélni. Mint fogalmazott, tavaly június vége felé derékig ért a szója, aztán a szárazság miatt volt, az szeptember végére már csak bokáig értek az állományok. Most azonban kedvezőbbnek tűnik a helyzet, mivel már volt csapadék júniusban is. Dömötör Gábor a szója jövedelmezőségét illetően csak annyit mondott, hogy az inputanyagok árának emelkedése nagyon érezhető a termelés során, így a betakarításkori áraktól fog függni, hogy mennyire érte meg idén elvetni a szóját.

Fogarasi János, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun 2000 Zrt. főagronómusa az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy idén 168 hektáron vetettek szóját, és mivel kaptak esőt a vetés előtt, jók voltak a talajmunkák, időben be tudták fejezni a munkálatokat. Az állomány állapota jelenleg változó, minden attól függ, hogy mely részeket tudják megöntözni, de az előrehaladott szója már 8 leveles állapotban van, tudhattuk meg a szakembertől. A főagronómus beszélt arról is, hogy növényvédelmi szempontból egyelőre minden a legnagyobb rendben van, a vetés után nem volt jelentős mértékű a gyomosodás, a fenyércirok ellen viszont védekezniük kellett. A kártevőkkel és kórokozókkal még nem volt gond, bár a nyúl okozott némi kárt a szójában a szárazság miatt. Fogarasi János elmondta, hogy az inputanyagok árának emelkedése őket is elérte, a legnagyobb mértékben a műtrágya fajlagos költsége emelkedett meg, a tavalyihoz képest háromszoros árat kellett fizetniük a műtrágyákért. A növényvédő szerek 10-15%-kal drágultak meg, a vetőmag ára körülbelül 5%-kal lett magasabb a tavalyi évhez képest. A szakember a várható termést illetően elmondta, hogy idén - a szója fejlettségi állapotából adódóan - kicsivel hátrébb vannak, mint egy évvel korábban, de állományszinten minden rendben van, és jó úton haladnak egy jó termés felé. Fogarasi János beszélt arról is, hogy a következő időszakban minden az időjáráson fog múlni, és bár a szója 100%-osan öntözött, ha maradnak a 30-35 fokos melegek, a légköri aszály is megviselheti az állományokat. A Nagykun 2000 Zrt. főagronómusa szerint a szójaárak idén be fogják hozni a költségnövekedést, és kompenzálni fogják az inputköltségek elszállását.

A Papp és Papp Kft.-nél 200 hektáron vetettek szóját idén, de ebből egyetlen hektár sem öntözött, tudhattuk meg a vállalat ügyvezetőjétől, Baranyi Attilától. A szakember elmondta, hogy 2022-ben a hűvös idő miatt önmagukhoz képest kicsit később kezdték el a vetést, de mivel a vetőmagok a meleg földbe érkeztek, azonnal kikeltek. Baranyi Attila kérdésünkre közölte, hogy a vetés után az állományoknak hosszú ideig nem volt részük esőben, de 10 napja kaptak egyben 80 mm-nyi esőt, ami sajnos jéggel is járt, így a területek egy része jégkárt is szenvedett. Azok az állományok viszont, amelyeket megkímélt a jég, kifejezetten szépen néznek ki, ott korábbi éveknek megfelelő minőségű szója várható. A növényvédelmi kezeléseket illető kérdésre a vállalat ügyvezetője elmondta, hogy a gyomnövények a csaladékhiány miatt elhúzódóan keltek, és vegyszerezési problémáik is adódtak. Baranyi Attila hozzátette, hogy már érkeztek hozzájuk jelzések, hogy a közelben jelentős a bogáncslepke kártétele és rajzása, így ez várhatóan őket is el fogja érni, de már felkészültek a védekezésre. Más károsítót és betegséget egyelőre nem tapasztaltak az állományban. Az inputanyagok árának megugrása a Papp és Papp Kft.-t anyira nem érintette, mivel már tavaly beszerezték a szükséges mennyiségű nitrogénműtrágyát. A szakember beszélt arról is, hogy a szójatermesztésnek eddig az volt az egyik előnye, hogy viszonylag alacsony inputanyag-költségek mellett is magas jövedelmezőségű növény, ám ez most vélhetően változni fog, és a jövőben nagyjából egyensúlyba fog kerülni a terményárak és az inputköltségek növekedése. Az idei terméskilátásokkal kapcsolatban Baranyi Attila elmondta, hogy a vállalatnál alapvetően bizakodóak, mivel a jégverés abban a stádiumában érte az állományokat, amikor még erős a regenerációs képességük. Az ügyvezető hozzátette, hogy ha maradnak a mostani csapadékviszonyok, akkor nem kell nagy termésveszteséggel számolniuk, mert a környékre jellemző mély fekvésű földeknél a talajvíz szintje most is magasan van. Baranyi Attila bízik benne, hogy a szója idén is be fogja hozni az árát, de kiemelte, korai lenne még bármilyen kötelező erejű kijelentést tenni ez ügyben.