agrarszektor.hu • 2022. június 23. 09:45
A népegészségügyi termékadónak (Neta) nemcsak a megemelése, de bizonyos új árukra való kiterjesztése is szerepel az extraprofitadókról szóló, június elején megjelent kormányrendeletben. Emiatt július 1-jétől az olyan, kevésbé egészségtelennek gondolt áruk után is adózni kell majd, mint például a müzli, a gabonapehely, vagy éppen a spenótos töltött tészta. Ez pedig újabb jelentős áremelkedéseket fog okozni jó néhány élelmiszernél.
2022. június 4-én jelent meg az extraprofitadókról szóló kormányrendelet, amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A kormányrendeletben - egyebek mellett - az is szerepelt, hogy a kormány július 1-jétől megemeli a népegészségügyi termékadó (Neta) hatálya alá tartozó termékek adómértékét, illetve számos új termékcsoportra kiterjeszti a hatályát - írta meg a 24.hu a Szabad Európa értesülései alapján.
Szük Balázs, a PwC szakértője elmondta, új fejlemény, hogy a jogalkotó a cukor és édesítőszer minden kombinációját lefedte, vagyis míg korábban azok a gyártók, amelyek édesítőszerrel pótolták a termékek receptúrájában a cukrot, mentesülhettek a neta megfizetése alól, most már viszont adókötelezetté váltak. A szakember elmondása szerint ez a módosítás rengeteg terméket beemelt az adó hatálya alá. Ugyancsak jelentős változás, hogy a kormányrendelet értelmében két kategóriával bővült az adóköteles termékek köre, ugyanis bekerült az adóköteles termékek közé a csemege és az előrecsomagolt édes, sós tészta termékkör - magyarázta a szakértő. Szük Balázs szerint a csemege termékcsoportba olyan áruk tartoznak, mint például a müzlik és a gabonapelyhek, kandírozott gyümölcsök, gyümölcspépek; a tészták esetében pedig például a töltött tészták.
Hasonló horderejű változás, hogy a jövedéki törvény szerinti alkoholtermékek, mint a pálinka, whisky, rum és hasonló szeszes italok július 1-től kikerülnek a Neta hatálya alól: Ezeknek a termékeknek a jövedéki adó szabályozásában megemelték az adómértékét, így ami eddig a Neta miatt folyt be a költségvetésbe, azt hamarosan jövedéki adóként kell majd megfizetni.
A népegészségügyi termékadót az első belföldi értékesítőnek kell megfizetnie az adóhatóság felé, vagyis a Magyarországon előállított termékek esetén a gyártónak, a külföldről importált termékek esetén pedig az importőrnek. Ezzel azonban a gyártó vagy az importőr biztosan kezdeni akar majd valamit, mert ez komoly költségnövekedést jelent számukra. Az pedig üzletlánccal folyó tárgyalások alatt dőlhet el, hogy milyen mértékben építi be az eladó az áraiba a megnövekedett adóterheket. Egy, a nagy élelmiszerláncoknak beszállító importőr vállalat vezetője szerint, ezt elég keményen meg fogja mindenki érezni a pénztárcáján, nagymértékű áremelés lesz.
Aggodalmait fejezte ki az adóemeléssel kapcsolatban a hazai élelmiszergyártók nagy többségét képviselő Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) is. Mint írták, "az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával. A különadó több, mint tíz évvel ezelőtti bevezetése ugyanis semmiféle népegészségügyi statisztika szerint nem hozott javulást sem az elhízottság elterjedtségében, sem a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának gyakoriságában. A különadó ugyanakkor egy évtizede rontja a hazai vállalatok - főként a KKV-k - versenyképességét, és érdemben csökkenti az ágazati szereplők fejlesztési és beruházási hajlandóságát".