Példaként említette, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány okozta nehézségek kezelésére 2,1 milliárd forint gyorstámogatást nyújtottak a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére, tavaly pedig további 1,5 milliárd forint támogatási keretet biztosított a kormány ugyan erre a célra. Ezt egészítette ki a zöldszüreti intézkedés és a lepárlási támogatás is - tette hozzá. A tárcavezető kiemelte, az ágazat egyik legnagyobb forrását a borászati gépek és technológiai berendezések beszerzésére fókuszáló támogatások jelentik, amelyek eddig már meghaladták a 23 milliárd forintot. Kifejtette, ősztől ismét lehet majd egyéni tervet benyújtani szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására - írja az AM. Nagy István hozzátette, reményeink szerint minőségi előrelépést jelent az ágazat életében az új borpiaci szabályozás is, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az ágazat adminisztrációs terheinek csökkentését.
Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023. február 1-jétől nyílhat meg. Kötelezővé ugyanakkor csak később, várhatóan jövő augusztustól válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára - hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter kitért arra is, hogy a kormányzati segítségnyújtás mellett szükség van az ágazati összefogás erősítésére, a minőség folyamatos javítására, a versengés mellett az együttműködésre, valamint eredményes bormarketing-programok végrehajtására. Nagy István elmondta, üdvözlendő a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának azon kezdeményezése, amely a közösségi bormarketing erősítését szolgálja. Az itthon előállított és forgalomba hozni kívánt borászati termékek után literenként fizetendő egy forintos járulék teremti meg ennek az alapját, amely további 70%-os támogatási forrás kiegészítésével éves szinten csaknem 1 milliárd forintos bormarketing keretet biztosít az ágazat számára - hívta fel a figyelmet a miniszter.