A tüntetés hátterében a holland kormányzat azon elképzelése áll, hogy 2030-ra felére csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ennek megvalósítása érdekében az országot zónákra osztották. A legnagyobb kibocsátású zónákban gazdálkodó termelőknek pedig nincs más választásuk, mint hogy az állam részére eladják gazdaságaikat, amelyek bezárásra kerülnek majd. A kisajátításra a kormány 7,5 milliárd eurós keretet különített el. A demonstrálókat különösen felpaprikázta a kormány hivatalosan is kiadott kommünikéje, mely szerint "a jelenlegi megközelítés értelmében nincs minden holland gazda számára jövő az ágazatban" - írja a FruitVeB.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény egy igen veszélyes precedenst teremthet, mivel a környezetvédelem nevében hozott ideológiai elképzelés egyszerre sérti a magántulajdon, a piaci működés és a személyi szabadságjogok számos elemét. A tüntetésen részt vevő gazdaszervezetek nyilvánvalóvá tették, hogy nem fognak megállni egy békés demonstrációnál. Rekordhosszúságú, jó fél éves koalíciós tárgyalásokat követően január elején alakult meg Hollandiában Mark Rutte negyedik kormánya. A miniszterelnök nagyon büszke arra, hogy 20 fős kabinetjében most először ugyanannyi nő található, mint férfi.
A koalíciós megállapodás a Rutte vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a 66-os Demokraták, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és a Keresztény Unió között jött létre, és a négy párt vezetője által bemutatott közös kormányprogram egyik legfőbb ígérete az volt, hogy több milliárd euró felhasználásával fognak küzdeni a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért. Az új kormányban a mezőgazdaságért, természeti értékekért és az élelmiszerek minőségéért felelős miniszter Henk Staghouwer lett, de a természetvédelem és a nitrogénemissziós politika Christianne van der Wal-Zeggelink miniszter asszonyhoz tartozik, aki egyébként miniszteri kinevezése előtt három évig pikáns módon éppen Gelderland régió gazdaságfejlesztési tanácsának tagja volt.