A meleg évszak beköszöntével a darázskirálynő egyedül kezdi el építeni a fészkét, majd szép lassan lerakja a több száz, de akár több ezer petéjét, amelyek másfél hónap múlva kelnek ki. A darázsfészkek gyakran az ember közvetlen környezetében vannak: szellőzőrendszerekbe, kéményekbe, födémbe költöznek be a családok. Miután kinövik a helyüket, megesik, hogy átrágják a mennyeztet és betódulnak a helyiségekbe - hívta fel a figyelmet Boros Tibor méhész, méhrajbefogó. Hozzátette, intő jel lehet, ha darazsakat látunk jönni-menni lyukból a csatornánál vagy madárdeszkánál - írja az Infostart. A méhrajbefogó nem ajánlja, hogy ezeket a darazsakat szakember nélkül próbáljuk meg eltávolítani. Kiemelte azt is, hogy a bejáratukat tilos purhabbal betömni, több okból is: egyrészt nem fognak megfulladni, másrészt berághatják magukat a házba.
Fontos megemlíteni azt is, hogy már három éve annak, hogy akár rovarkárra is van mód biztosítást kötni, ami fedezi a költségeket, ha szakembert hívunk. A szakember beszámolt arról is, hogy a darazsak nem pusztulnak bele a harcba, és hogy már egyetlen darázscsípés is allergiás sokkot, ezzel pedig halált is okozhat. Míg tehát a méheknek kiszakad a fullánkjuk egy szúrásnál, a darazsak annyiszor "támadnak", amennyiszer csak akarnak. A nem kívánt darázsszomszédságnak vannak előjelei, ilyen például az, ha már három-négy rovar jön-megy egy lyukból, ott már lehet következtetni arra, hogy egy két focilabda nagyságú fészek lapulhat, több ezer egyeddel. A családnak ugyanis csak egy kis része jár ki a szabadba gyűjtögetni, a maradék több ezer viszont bent éli az életét. Ha egy födémbe fészkelték be magukat, akkor pedig belül, a ház mennyezetén megjelenhet egy beázásszerű, sárga színű folt, ami azt vetíti előre, hogy már csak a festék tartja a fészket.