Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra köztudottan nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, illetve a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak - olvasható a közleményben.
A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. A kutatók réteg- és oszlopkromatográfiás, illetve más módszerek ötvözésével a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgoztak ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A kutatócsoport célja ezúttal az aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak feltérképezése volt. Ezek a kivadult, idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak - azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős - környezeti és gazdasági - hasznot eredményezne.