agrarszektor.hu • 2022. július 17. 09:30
Jelenleg leginkább az orosz-ukrán háború miatt került veszélybe a világ búzaellátása, pedig a szélsőséges időjárás ugyanúgy okozhat gondot a gabona termesztésében. Vannak azonban olyan, a klímaváltozásnak ellenálló, vad, illetve ősi gabonafélék, amelyek segíthetnének biztosítani a megfelelő és szükséges mennyiségű élelmet a világ számára, ha jelentősen lecsökkenne a búza termésmennyisége.
A világ legnagyobb búzaexportőrei közé tartozik Oroszország és Ukrajna, a háború pedig egyértelművé tette mekkora szükség van az ezen országokból származó gabonára. A szállítások csökkenése, esetleges elmaradása főleg a Közel-Keleten és Afrikában okozhat éhséget, a klímaváltozással járó szélsőséges időjárás pedig tovább súlyosbítja az élelmiszerhiányt. Szakértők szerint a búzatermés hét százalékkal csökken, ha egy Celsius-fokkal nő az átlaghőmérséklet, mivel a globális felmelegedés miatt kevesebb eső esik, amire a növénynek szüksége van. A búza a rövid gyökérzete miatt nagyon érzékeny az aszályra, ezért egyre nagyobb figyelmet fordítanak világszerte olyan gabonafajták meghonosítására, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak, íme négy fajta, ami alternatívát jelenthet - írja a Deutsche Welle-re hivatkozva a Világgazdaság.
Alakor
Az alakor, vagy úgynevezett közönséges, egyszemű, illetve "eredeti" búza az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza, amely szinte bárhol megterem, és a jelenleg népszerű fajtáknál jobban ellenáll a betegségeknek is. Emellett harminc százalékkal több fehérjét és 15 százalékkal kevesebb keményítőt, valamint kevesebb glutént is tartalmaz, mint a közönséges búza. A probléma az alakorral az, hogy bár kétszer olyan tápláló, mint a mostani búza, a terméshozama körülbelül feleakkora. Alakort jelenleg viszonylag kis területen termesztenek Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Magyarországon és Franciaországban.
Vad tönkebúza
A tönkebúza hozama magasabb az alakorénál, jól bírja a meleget, és ellenáll a betegségeknek is. Ráadásul egy 28 évet felölelő kutatás alapján a tönkebúza úgy mutálódott az évek során, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak. Ellene szól, hogy ma már nehéz tönkebúzamagot találni, bár a lisztjét még használják Európa hegyvidéki területein, például Svájcban és Olaszországban.
Kernza
A kernzát a kansasi székhelyű The Land Institute fejlesztett ki. A kernza egy évelő gabona, így a búzával ellentétben nem kell minden évben újratelepíteni. A gyökerei három méteresre nőnek, így a növény sokkal több szenet képes megkötni a levegőből. Hosszú gyökerei az eróziónak ellenállva fenntartják a talaj egészségét is. A hibridet ma már pékek, séfek és sörgyártók is használják az Egyesült Államokban és Kanadában. 2021-ben már 4000 hektáron termesztettek kernzát ebben a két országban, a vetésterület két év alatt a nyolcszorosára nőtt, de a globális gabonaválság közepette ez az arány jelentősen növekedhet.
Köles
A köles már most is alapvető élelmiszernek számít több százmillió ember számára Ázsiában és Afrikában, fontosságát pedig az is jól mutatja, hogy az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította. A köles nagymértékben ellenáll az éghajlatváltozásnak, rövid az érési ideje és alacsony a szén-dioxid-kibocsátása. Rengeteg fajtája létezik, jól bírja a hőséget és a szárazságot, sokkal kevesebb vizet igényel, mint a búza, a rizs vagy a kukorica, és a világ minden táján termeszthető, beleértve a viszonylag szegényes talajokat is.