A tárcavezető azt mondta, az elmúlt 10 éves aszálykár összességének is a duplája az idei érték. Ráadásul az is újdonság, hogy az aszály bizonyos területeken teljesen lenullázta a termést, lehetetlenné tette az aratást. Ilyen még sosem volt, a vízhiány eddig inkább csak terméscsökkenést eredményezett. De most térdig ér a kukorica, térdig ér a napraforgó. Most azokon a területeken semmi nem lesz. Persze Európa többi részén sem sokkal jobb a helyzet, az európai termőterületek 46 százaléka érintett aszállyal, több folyó is szinte teljesen kiszáradt a kontinensen, ezzel tetézve a háború élelmiszerár-emelő hatását. Az agrárminiszter szerint a jövőben is komoly kihívás lesz az öntözés, hiszen fontos lesz, honnan szerzünk vizet, ha már a Tisza jelenlegi vízszintje a történelmi negatív rekordot közelíti, és a Duna is az átlagos vízmennyiség 40 százalékával megy - írja a Telex az Inforádió Aréna című műsora alapján.
Nagy István úgy vélekedik, hogy erre most megoldás sincs, hiszen ez egy globális folyamat. Kiemelte, hogy az egyetlen megoldás, hogy a víztározási kapacitásainkat növeljük, és a csapadékosabb évszakokban annyi vizet tartunk meg, amennyit csak tudunk. Szóba került az élelmiszer-drágulás is, amit számos tényező befolyásol, csökkenést pedig akkor lehetne várni, ha véget érne a háború - az vélhetőleg nem ma vagy holnap lesz. Megjegyezte, hogy természetesen egy esetleges békekötés után sem tudnának azonnal visszatérni az élelmiszerárak arra a szintre, ahonnan elindultak a háború előtt. A miniszter véleménye szerint sokkal okosabban, tudatosabban kellene fogyasztani, kevesebbet pazarolni, takarékoskodni és magyar élelmiszert fogyasztani.