Az orosz-ukrán háború miatti inflatorikus hatások és a drasztikus inputáremelkedések különösen sújtják a hazai gazdálkodókat, a rendkívüli aszály pedig kelet-nyugati értelemben kettészakította az ország mezőgazdaságát - állapította meg Zászlós Tibor. A kedvezőbb helyzetben lévő dunántúli térségekben idén 200-300 milliméternyi eső esett, míg például egyes kelet-magyarországi területeken a lehullott csapadékmennyiség eddig a 80 millimétert sem érte el.
Csak így lehet igazán nagy sikereket elérni a magyar agráriumban: kiderült a titok
Az aszály hatását a nyáron learatott kalászosok is megérezték, mostanra pedig kritikus állatba kerültek az őszi betakarítású takarmánykukorica-táblák is. Ha hét-tíz napon belül nem érkezik jelentősebb mennyiségű országos csapadék, a kukoricát sok helyütt kármentés címén be kell silózni, mert érdemi termés betakarítására nem lesz esély. A szárazság azonban már a következő évi gazdálkodási ciklust is veszélyezteti, mivel csapadék hiányában jelentős mértékben meghiúsulhatnak az augusztus végi-szeptember eleji repcevetések.
Zászlós Tibor szerint hatványozottan nehéz helyzetbe kerültek az állattenyésztő gazdaságok, amelyek jelentős részében az állatállományok ellátásához szükséges takarmánymennyiség nem terem meg. Bár az utóbbi időszakban a felvásárlási árak nőttek, a takarmányozási nehézségek tovább gyorsíthatják azokat az inputár-emelkedéseket, amelyek az állatartókat is kifejezetten sújtják.
A szárazság miatti veszteségek számos gazdálkodót kritikus helyzetbe sodortak, ezért az aszálykárok kompenzálásához és a túléléshez kormányzati támogatásokra van szükség - tette hozzá az igazgató, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöki tisztét is betölti. Bár a költségvetési mozgástér az orosz-ukrán háború gazdasági következményei miatt nem növekedett, a Vidékfejlesztési Program (VP) uniós forrásaihoz nyújtott 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás továbbra is biztosított, és a büdzsé lehetőségeinek függvényében a kritikus helyzetbe jutott gazdálkodók egyéb támogatási formákra is számíthatnak.
A pénzügyi intézkedések mellett módosítani kell azokat az uniós rendelkezéseket is, amelyek a mai rendkívüli körülmények között betarthatatlanná váltak. Így például a termelőket mentesíteni kell a VP agrár-környezetgazdálkodási (akg) programjának zöldtrágyázási előírásai alól, illetve a takarmányozási gondok miatt el kell érni azt is, hogy ne kelljen teljesíteni a beruházási támogatások elnyeréséért vállalt állatlétszám-tartási kötelezettségeket. E területreken napokon belül tényleges intézkedések várhatók.
Zászlós Tibor szerint a súlyos aszály ellenére gabonákból az ország étkezési és takarmányigénye biztosított, de az elképzelhető, hogy a kivitelnél bevezetett regisztrációs rendszer tényleges exporttilalommá alakulhat át, ha a kiszállításokat a hazai ellátás érdekében a későbbiekben le kellene állítani. Emellett országon belüli rendkívüli intézkedésekre is szükség lehet ahhoz, hogy a terménykínálatot egyenletesebbé lehessen tenni. Ennek érdekében például a NAK már meghirdette, hogy a dunántúli gazdaságok lehetőség szerint adjanak el takarmányokat a kelet-magyarországi térségekbe, hogy a kritikus időszakot az ottani állattartók is át tudják vészelni.
