A poloskákért minden bizonnyal nem sok ember rajong, sokan félnek vagy egyszerűen csak undorodnak tőlük, hiszen automatikusan a kellemetlen szagok jutnak róluk eszünkbe. Emellett sok bosszúságot is okozhatnak, hiszen roppant idegesítő tud lenni, mikor bent ide-oda röpködnek, csapódnak és mindenre rászállnak. A kertekről nem beszélve, ott akár komolyabb károkat is okozhatnak. Éppen ezért nem is jó, de nem is rossz hír az, amit Dr. Kóbor Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa közölt a lapunkkal, miszerint a két problémát jelentő inváziós poloskafajjal kapcsolatban a korábbi években megszokott nagyságú állományra lehet számítani. Egyes területeken viszont a felszaporodásuk mutathat inváziós jelleget.
Most lehull a lepel: káros vagy hasznos rovar a bodobács?
Egyik térség sem ússza ezt meg
A szakember hozzátette, korábbi szóbeli közlések és tapasztalatok alapján mind a zöld vándorpoloska, mind pedig az ázsiai márványospoloska a kiskerti körülmények között okozott komolyabb károkat. A károkozás pontos mértéke azonban egyelőre még nem ismert.
- közölte Dr. Kóbor Péter.
Indul a poloskainvázió: idén sem ússzuk meg a büdösbogarakat
Így védekezzünk a poloskák ellen
Sokaknak a kiskert, a balkon, esetleg a közösségi kertrész, vagy éppen egy ágyás igazi menekülőút lehet a pörgős mindennapokból, ám az idillbe a poloskák igencsak beletaposhatnak. Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb kártételt jelentenek a kertekben a behurcolt új poloskafajok. Ilyenek a 2002 óta Afrikából idevetődött, és jól befészkelődött, mára mindennapossá vált zöld vándorpoloska, és a 2013 óta Ázsiából behurcolt ázsiai márványospoloska is. A fő probléma, hogy itthon nincs természetes ellenségük, teljesen megfelel számukra a magyar klíma, a kifejlett poloskák pedig igen ellenálló kártevők. Na de, mit tehetünk ellenük?
- tudtuk meg a szakértőtől.
Veszélyes kártevő jelent meg a magyar kertekben: mindent elpusztít, amit csak ér
Mire számíthatunk idén?
A szakember szerint lényegi változásra semmi nem utal az állományokat illetően. Talán az aszályos időszak negatívan befolyásolhatja egyes helyeken az idei nemzedéket, de ennek mértéke pontosan nem meghatározható. Jelenlegi ismeretek szerint a két poloskafaj jelenléte a természetes vagy természetközeli élőhelyeket egyébként sokkal kevésbé érinti, mint a termesztett növényállományokat.
Aszály kontra poloskák
Az említett poloskáknak a trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia és Afrika az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Melegebb időben a fejlődéshez szükséges hőösszeg hamarabb megvan, és ideális esetben egy második nemzedék felnövéséhez is elég lehet.
Vallott Nagy István: soha ekkora aszálykár nem volt még Magyarországon
Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább 2 hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon. Olyan tartós hidegről pedig nem lehet beszélni, ami el tudná pusztítani őket.
