A koronavírus miatt megszakadt az ellátási lánc, az ukrajnai háború miatt pedig kiesett a búza, ezért most Afrika éhezik, mi pedig a pénztárcánk aljáról próbáljuk összekaparni a 660 Ft-os vaj árát. Az élelmiszerkutatók régóta mondják, hogy át kell alakítanunk a termelést, az étkezési szokásainkat, a preferenciáinkat, de ez nem könnyű és nem is megy egyik napról a másikra, hiába várnak minket már műhúsok, ínycsiklandozó sáskák és metacsokik. Világszerte ugyan több mint 7000 ehető növény van, de mindössze 15 fajta adja az emberiség energiabevitelének 90 százalékát, ezek közül akár egy elvesztése is katasztrófához vezethet. Hogy a többit miért nem esszük, hasznosítjuk - ezt a kérdést tette fel Tiziana Ulian természetvédelmi biológus, az Egyesült Királyság Kew-i Királyi Botanikus Kertjének vezető kutatója, aki kollégáival az élelmiszerpaletta bővítésén dolgozik. Ulianék a lokális preferenciákat szem előtt tartó gazdálkodást szorgalmazzák, hiszen nem minden növény érzi jól magát mindenhol - írja az Index.

Hihetetlen, de igaz: ezek az élelmiszerek egyre olcsóbbak

De ne legyen korai az öröm!

A Kew's Millenium Seed Bankban például egészen hihetetlen, de több mint 2,4 milliárd, a világ minden tájáról származó magot tárolnak a föld alatt. Mindezt azért, hogy megtalálják azokat a rezisztens fajokat, amik helyettesíthetnék a búzát és a fehér rizst. Újabb csemegék is várhatnak az emberiségre, az arabul akkoub néven ismert növény az articsóka és a spárga keveréke, ami csak száraz talajon nő a vadonban. A növény gazdag kalciumban és vasban is, és finom is, mint a fonio, ami a kuszkuszra hasonlító, Nyugat-Afrikában őshonos, aprószemű gabona. Utóbbi is jól tűri a szárazságot (ami manapság kiemelten fontos), emellett a vas, kalcium, aminosav és B-vitamin tartalma is magas, valamit segít a fogyásban és állítólag a bőrt is feszesíti, sőt, még gluténmentes is. Egytálételként vagy zabkásaként egyaránt fogyasztható.  

Kőkemény drágulás a hazai boltokban: ezek a tejtermékek lassan luxusnak számítanak

Nem könnyű a hazai tejtermelőknek sem.

- írja a lap.

Hatalmas ütést kapott a magyar mezőgazdaság: van baj, nem is kicsi

Nem újdonság a pusztító aszály Magyarországon.

A banán se banán?

Az enset a banánhoz hasonló növény, amit éhség elleni fának is hívnak, mert mintegy 20 millió embernek ad táplálékot Etiópiában. Maga a termés nem ehető, de a szár és a gyökerek jó kása-, tészta- vagy kenyéralapanyagok. A hínárok a kutatók kedvencei, persze, nem véletlenül: az óceáni gazdálkodás nem igényel édes vizet, műtrágyát vagy földet. A hínár sok formája ehető, a japán wakame moszatot például levesekhez és salátákhoz használják. Érdemes szót ejteni még a pandanusról is, ami a tengerparti fövenyeken nő Ázsiában. Termése olyan, mint egy óriási narancssárga szeder vagy egy ananász, nagyon ízletes és káliumban, illetve vitaminban gazdag. Aromás levelei alkalmasak lekvárok, sütemények és rizsételek ízesítésére, illetve hús és hal csomagolására. A chaya, vagy spenótfa még a maják által háziasított cserje, ami nyersen mérgező, de főzve és párolva kiváló fehérje-, vitamin-, vas- és kalciumforrás. Ellenáll a kártevőknek, jól bírja a szárazságot és a viharokat.