Ez fájni fog a vásárlóknak: az igazi húsdrágulás csak most jön a magyar boltokban

A Hússzövetség elnöke szerint szerint a koronavírus-járvány alatt is változott a magyarok húsfogyasztása, ám ez alapvetően és elsősorban annak volt köszönhető, hogy a lakosság egy részének életében megváltoztak az étkezés helyszínei. A közétkeztetés, a cégek saját menzáinak, valamint az éttermekben való étkezésnek az időszakos, teljes leépülése ugyanis azt eredményezte, hogy bizonyos húsrészek iránt a kereslet érdemben csökkent, ám ezt gyakorlatilag kompenzálta is a más húsrészek iránti kereslet - fejtette ki Éder Tamás. Vagyis a sertéshús tekintetében magában a húsfogyasztásban nem volt jelentős változás, a belső struktúrában viszont igen.

- illusztrálta a jelenséget egy példával Éder Tamás.

A szakember beszélt arról is, hogy a másik jelentős strukturális változás a fogyasztás helyszínéből fakadt, hiszen az emberek étteremben meg közétkeztetésben kevesebbet ettek. Ebből fakadóan a nagykereskedőkön keresztüli ellátás egy kicsit csökkent, és ez különösen nehéz helyzetbe hozta azokat a kicsi és közepes méretű ipari cégeket, amelyeknek az életében ezek a nagykereskedők, illetve a közétkeztetést, meg a HoReCa-szektort kiszolgáló partnerek játszották a fontos szerepet. A közétkeztetés ugyanis a nagykereskedők mellett elsősorban, és különösen vidéken a helyi, jellemzően kisebb és közepes méretű cégektől szerzi be az alapanyagokat, és mivel a lezárások és korlátozások miatt ezeknél a partnereknél nem volt forgalom, így ezeknek a cégeknek azzal kellett szembesülniük, hogy nagyon drasztikus keresletcsökkenés volt a termékeik iránt. A hús iránti mennyiségi összes kereslet érdemben nem változott, csak a struktúra alakult át, illetve az a szereplői kör, amelyik értékesíti a húst. Az viszont elmondható, hogy ennek az időszaknak a nyertesei a kiskereskedelmi láncok voltak, illetve a nekik beszállító közepes és nagyobb méretű cégek - mutatott rá Éder Tamás, hozzátéve, hogy lényegében ugyanezek a jelenségek voltak megfigyelhetőek a húskészítmények esetében is. A Hússzövetség ott érzékelt valamennyi visszaesést a keresletben a Horeca szektorban, de ezt többé-kevésbé kompenzálták a háztartásokban az otthoni fogyasztás céljára vásárolt húskészítmények.

Arra a kérdésre, hogy hogyan alakultak a húsfogyasztási trendek a hatósági árak februári bevezetése óta, a szakember elmondta az egyetlen egy hatósági áras sertéshúsrész, a comb iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt. Ahogy Éder Tamás fogalmazott, vannak olyan időszakok, amikor gyakorlatilag a kiskereskedelmi igényt nem lehet teljes egészében kielégíteni: a sertésnek most is ugyanannyiba kerül combja, mint októberben, a szabály pedig úgy szól, hogy a boltoknak, a kiskereskedelmi üzleteknek legalább annyi ilyen terméket kell tartaniuk kell, mint tavaly októberben, ezt nyilván minden egyes cég próbálja biztosítani. Ugyanakkor van olyan kiskereskedő is, aki a megnövekedett érdeklődés miatt próbál több sertéscombot beszerezni és tartani. Ez pedig részben kompenzálódik más húsrészeknek, tehát karajnak, tarjának, a keresletének a csökkenésével.

- fejtette ki Éder Tamás.

A Hússzövetség elnöke szerint az elmúlt hetek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az első félévre jellemző magasabb kereslet csökkenni fog: elsősorban a magasabb értékű húskészítményeknél már érkeztek olyan piaci jelzések, hogy nem csak belföldön, hanem külföldön is, a fogyasztók már elkezdtek takarékoskodni. Nagyon érdekes például, hogy a német fogyasztók a rossz gazdasági hírek és a megemelkedő infláció hatására egy kicsit előbb kezdtek el takarékoskodni, mint a magyar fogyasztók érzékeltük, de most már mindkét piacon érezhető a kereslet csökkenése. És hogy meddig tarthat még ez a drágulás az egyes húsfajtákat illetően? Ezzel kapcsolatban Éder Tamás kifejtette, hogy az élelmiszerek esetében már tavaly megindult egy jelentős önköltség-növekedés, a gabonák világpiaci árának elég drasztikus és folyamatos emelkedésének eredményeként. Most ugyan mindenki nagyon sokat beszél az orosz-ukrán háború okozta inflatorikus nyomásról, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az élelmiszerpiacon a gabonák árának emelkedése már egy évvel korábban elindult. A gabona az állattenyésztésben azért fontos, mert a takarmányozásnak a legfontosabb összetevője, és hát a gabonaárak emelkedésével a takarmányozás önköltsége is jelentősen megnőtt a tavalyi év során.

A sertésnél viszont az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, pontosabban közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, és ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús importot szépen elkezdték csökkenteni. 2021-ben, valamikor a második negyedévben az Európai Unió Kínába történő sertéshúsexportja szinte egyik napról a másikra drasztikusan visszaesett, ami a nemzetközi piacon egy túlkínálati helyzetet hozott létre. Ez pedig elsősorban az európai sertéshúságazatot érintette.

- magyarázta Éder Tamás.

A kínai sertéságazat talpra állása és a globális sertéshúsexport csökkenése napjainkban is tart. A sertéságazat számára kritikus folyamatokról bővebb információk itt olvashatóak:

A szakember elmondta, hogy idén valamikor február táján elindult egy áremelkedés az élősertésnél. A sertéshúsnál az árak emelkedése elmaradt a többi élelmiszertől (péksütemények, liszt, kenyér, csirkehús). A baromfinál ez a drágulás hamarabb megjelent, de a többi élelmiszer esetében is a tavalyi év második felében, vagy az év végén elindult a folyamat. Éder Tamás beszélt arról is, hogy a sertés emiatt a korábbi piaci zavar miatt le volt maradva, és az élősertés ára idén február-március tájékán robbanásszerűen megnőtt, néhány hét alatt 60%-os emelkedés ment végbe, ehhez jött még hozzá az időközben kitört orosz-ukrán háború miatt kialakult újabbb gabonaár emelkedés, az energiaár-növekedés, valamint a bérnövekedés, a csomagolóanyagok árának növekedése. Vagyis minden szinten egy nagyon erős inflatorikus hatás alakult ki az alapanyagoknál, tehát ez a 60%-os áremelkedés az egyéb meghatározó költségtényezők növekedésével együtt szép lassan elkezdett megjelenni a sertéshús és húskészítmények fogyasztói árában.

A KSH által figyelt júniusi sertéshús- és húskészítmény áradatokat megvizsgálva látható, hogy az év elejéhez képest az élősertés áremelkedésénél lényegesen alacsonyabb szintet mutattak. Vagyis a sertéshús és húskészítmények árában még nem ment végbe annak az önköltség-növekedésnek a kifejeződése, amely önköltség-növekedés már megtörtént: tehát már ennyivel többe kerül a dolog, de ezt az önköltség-növekedést még nem sikerült a kereskedelem és a fogyasztók felé teljesen beépíteni a húsok és húskészítmények árába. Ez viszont azt jelenti, hogy ezeknél a termékeknél egy további, önköltségből fakadó fogyasztói árnövekedéssel kell számolni, amihez még az is hozzáadódik, hogy az orosz-ukrán háború miatti további energia- és a takarmány-áremelkedés ment végbe az elmúlt hónapokban - mutatott rá a Hússzövetség elnöke.

- jelezte Éder Tamás.

A szakember szerint az ellenkező esetben ugyanis a tenyésztők, illetve a feldolgozók olyan mértékű veszteséget lennének kénytelenek termelni, ami valószínűleg gyorsan a szereplők megtizedelődéséhez vezetne, sokan felhagynának a tevékenységükkel. Ennek egyébként már látszanak a jelei: a tenyésztői fronton a magas takarmányárak miatt a Hússzövetség egyre gyakrabban találkozik a kocaállomány kivágására irányuló szándékkal, illetve hízók nem beállításával, vagyis amikor a tenyésztő úgy dönt, hogy nem állít be új hízóállományt, és nem kockáztat, mert nem látja a garanciáját annak, hogy a növekvő önköltségét be tudja építeni az árakba. Emiatt állománycsökkenéssel kell számolni, ami pedig előbb-utóbb meg fog látszani az élő sertés és ebből fakadóan a sertéshús kínálatában is, ami majd megint árnövekedési nyomást fog generálni. Éder Tamás beszélt arról is, hogy az energiaárak európai és hazai elszállása alacsonyabb növekedésű vagy recessziós időszakot hozhat, aminek valószínűleg nem a sertéshús lesz a nagy vesztese, de számolni kell azzal, hogy ezen a területen is keresletcsökkenés lesz, ami azt eredményezheti, hogy az ágazat nem tudja a növekvő önköltségeit a fogyasztói árakba bepakolni, mert a fogyasztó akkor már nem veszi meg. Ezzel viszont egy olyan spirálba kerülhet a hazai sertés- és húságazat, aminek a szektor összeszűkülése lesz a végeredménye.

A hazai húsfogyasztási trendek változását illetően Éder Tamás beszélt arról is, hogy a rendszerváltáskor a sertéshúsfogyasztás az érdemben meghaladta egy főre vetítve a baromfihús fogyasztást, de a 90-es évek elején nagyon magas infláció volt Magyarországon, nagyon jelentős reáljövedelem-csökkenés, valamint nagy mértékű munkanélküliség, tehát annak a gazdasági átalakulásnak, amin akkor az ország keresztülment, annak voltak olyan súlyos következményei, amelyek már az élelmiszer-fogyasztást is érdemben befolyásolták. Miután a csirkehús előállítása egy kilogrammra vetítve lényegesen olcsóbb és gyorsabb, mint a sertéshús előállítása, ezért az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező fogyasztók egy jelentős része a sertéshús-fogyasztását átfordította csirkehúsba. Ezt a helyzetet pedig jól meglovagolta a baromfilobbi azzal, hogy a csirkehúst, mint fehér húst egészségesebbnek tekintették, próbálták annak bemutatni, hogy egészségesebb állati eredetű fehérje, mint a sertéshús. Emiatt ekkor megfordult a húsfogyasztás aránya, és a magyarok alapvetően baromfihús-fogyasztók lettek: a sertéshús fogyasztása leesett 24-25 kilogramm per főre éves szinten, míg a baromfiak 30 kilogramm fölé emelkedetek

Az 1990-es évek végétől azonban egy folyamatos, lassú korrekció figyelhető meg, amelynek köszönhetően most ismét közel egyensúlyban van a baromfihús és a sertéshús fogyasztása Magyarországon, valahol a 30 és 32 kiló között. A kettő között annyi a különbség, hogy a baromfihús döntő részét azt hús formájában eszik meg az emberek, és viszonylag kis mennyiségben fogyasztanak baromfihús készítményeket, bár a baromfi virslik eléggé szép szeletet hasítottak ki maguknak a fogyasztásban. A szakember elmondta, hogy a magyarok alapvetően a sertéshús nagyobb részét is hús formájában fogyasztják el, de itt a húskészítményben történő húsfogyasztás szerepe az nagyobb: a sertéshúsnak körülbelül kétharmada hús formájában, egyharmada pedig húskészítmény formájában kerül a magyar fogyasztók asztalára.

Éder Tamás szerint egyébként az elmúlt évek során kifejezetten javultak a sertéshús-fogyasztási adatok. Ez két dolognak tudható be, egyrészt annak, hogy az elmúlt időszakban sok olyan edukációs kampány volt, amely azt mutatta be, hogy a sertéshús fontos része az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Vagyis részben ennek is köszönhető, hogy azért tisztázódott, hogy a megfelelő formában elkészített sertéshús élettani szempontból lényegében nem különbözik az ugyanúgy elkészített csirkemelltől vagy csirkecombtól. A fogyasztás növekedésének másik oka pedig az, hogy az elmúlt években azért nagyon jelentős reáljövedelem-növekedés ment végbe a társadalomban, és a fogyasztók jobban megengedhették maguknak, hogy több húst vásároljanak, és mivel nem kellett mindig az olcsóbb csirkehúst venniük, ezért könnyebben vettek a drágább sertéshúsból is. Tavaly azonban ott volt az a már említett óriási piaci zavar, ami miatt az élősertés ára alacsony volt, ebből kifolyólag viszont a sertéshús árban sokkal versenyképesebb volt a csirkemellel meg a csirkecombbal szemben, ahol nem volt ez a nemzetközi piaci zavar, és az önköltségek hamarabb be tudtak épülni a fogyasztói árakba, vagyis a csirkehúsárak megközelítették, bizonyos időszakokban akár meg is haladhatták a sertéshús árát.

- tette hozzá Éder Tamás.

A szakember felidézte, hogy az elmúlt hetek során egy közepes méretű, egyébként feltörekvő és jó cég már áldozatává vált ennek a piaci folyamatnak. Minden ilyen kieső szereplő azt hordozza magában, hogy amikor a piac normalizálódik, akkor egyszerűen nem lesz elég magyarországi előállítás, mert most ebben a kritikus időszakban nem tudták a költségeiket az árakban kifejezni, veszteséget csináltak és csődbe mentek. A Hússzövetség elnöke szerint az idei cél az lenne, hogy az önköltségeket pontosan kifejezzék a fogyasztók felé. Ez természetesen keresletcsökkenést fog eredményezni, de az ebből fakadó problémák még mindig sokkal kisebbek, mint azok a problémák, amik abból fakadnak, hogy az önköltség alatt kell a termékeket értékesíteni, márpedig a sertéshúskészítmények esetében az ágazati szereplők többsége jelenleg ezzel a problémával küzd. Ahogy Éder Tamás fogalmazott, a helyzet kritikus, és bármennyire is kényelmetlen ez a fogyasztóknak, mégis, minél előbb szembesíteni kell őket a termékek valódi költségeivel.