Igazi csodaszer készül Magyarországon: itthon alig kell, külföldre viszik a javát

Gyeszát Zsolt2022. augusztus 4. 06:00

A magyar méhészek mindösszesen egy százaléka foglalkozik a munkaigényes propolisszal, méhpempővel, virágporral vagy méhkenyérrel. Az Agrárszektor által megkérdezett szakemberek szerint az előbb sorakoztatott kaptártermékekben sok kedvező tulajdonság rejlik, s mint megtudtuk, szakmai berkeken belül van is egyfajta törekvés a hazai népszerűsítésükre vonatkozóan. A méhészeti termékek többségénél azonban korlátozottak az előállítási lehetőségek, ráadásul nagy tudást és sok munkát igényel a méhészek részéről is, nem véletlenül magasak a piaci árak. Az itthon megtermelt virágpor jelentős része például hűtőkamionokban hagyja el az országot Nyugat-Európa felé.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint még bőven van fejlődési lehetőség a propolisz, a méhpempő, a méhkenyér, illetve a virágpor piacán, hiszen az emberek egyre inkább előnyben részesítik a természetes termékeket a mesterséges anyagokkal szemben. A szakmai szervezet vezetője az Agrárszektornak elmondta: a magyar méhészet egészének tükrében az előbbi termékek piaca csekély, a mintegy 20 ezer magyar méhész körülbelül egy százaléka gyűjti, dolgozza fel, illetve értékesíti valamelyik méhészeti terméket a méztermelés mellett. A szóban forgó termékek közül legtöbben a virágporral foglalkoznak, habár az itthon megtermelt virágpor több mint felét így is Nyugat-Európába exportálják, Bross Péter szerint ott nagyobb rá a vásárlói igény. Ugyanakkor magyar szakmai berkeken belül is egyre többet népszerűsítik a propoliszt, a méhkenyeret, a méhpempőt, illetve a virágport is.

Több piacos méhész kérte, hogy ne csak a mézről adjunk ki ismeretterjesztő anyagokat, hanem az előbbi termékekről is, hogy megismerhessék azokat az emberek. Vannak kiadványaink, szóróanyagaink is ezzel kapcsolatosan. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a legnagyobb érdeklődés a propoliszra van

 - hangsúlyozta Bross Péter.

Az OMME elnöke szerint bár méhészeti melléktermék gyűjtőnév alatt szerepelnek, jó értelemben veszik a megfogalmazást, hiszen a kaptártermékek kedvező hatással lehetnek az emberi szervezetre. A legtöbb méhészeti standról azonban hiányoznak. Azért is magas a termékek ára, mert nagy munkával lehet kinyerni őket. A méhkenyér például a méhek óriási munkája révén, a lép sejtjeiben érlelődik, s az onnan történő kiszedése is jelentős feladat. A méhpempő szintén szezonális termék, két hónapra koncentrálódik, nagy szakértelmet igényel mire a vásárló elé kerülhet. Bross Péter úgy véli: a szakma részéről megvalósuló marketingmunka ellenére sem biztos, hogy a jövőben többen foglalkoznak majd ezekkel a termékekkel, mert nem csak munkaigényes és szakértelmet követel, hanem az előállításuk is korlátozott. Propoliszból például évente maximum 25 dekagramm gyűjthető be egy méhcsaládról, ezért sok méhész neki sem áll a feladatnak. Ezzel szemben mézből akár száz kilogramm is kitermelhető családonként, a méhész ügyességétől és a külső körülményektől függően természetesen. Akad ugyanakkor néhány olyan méhész, aki a jövedelme jelentős részét a mézen kívüli kaptártermékekből szerzi.

Balázs László mintegy húsz éve méhészkedik, egy ideje a somogyvámosi Krisna-völgyben tevékenykedik. Mint az Agrárszektornak elmondta, propoliszt, virágport és méhkenyeret is gyűjtenek, méhpempővel azonban nem foglalkoznak. Belgyógyász feleségével Magyarországon az elsők között készítettek gyógynövényekkel kevert mézeket - tudtuk meg a szakembertől. A méhésznek nemzetközi viszonylatban is van rálátása a kaptártermékek piacára, hiszen néhány esztendőn keresztül Németországban is értékesített, ahol mintegy 60 féle terméket, köztük propolisz tinktúrát, propoliszos fogkrémet, mézes sampont, szappanokat, kenőcsöket, gyógynövénnyel ízesített mézeket árult. A méhész szerint minél több mézes termék van az asztalon, annál inkább bizalmat ébreszt a vásárlóban. Úgy véli: a bizalmi termék alapja, hogy a vevő probléma esetén is felkeresheti az árust.

A Krisna-völgyi szakember hisz a méhészeti termékek erejében, éppen ezért fejlesztik a tevékenységüket - közölte. A jövőben apiterápiával, méhészeti termékekkel való kezeléssel is szeretnének foglalkozni orvos feleségével. Mint mondta, folyamatban van Krisna-völgyben egy új méhészet létrehozása, jelenleg az engedélyezési terveknél tartanak, a nyitást pedig a 2024-es esztendőre tervezik. Többek között méhszúrásos terápia, kaptárlevegős inhalálás, illetve légfürdő megvalósítását tervezik, melyhez az egészségügyi hatóság engedélyét is megkérik.

Más országokban ez eléggé elterjedt terápia, akad olyan Nyugat-európai ország, ahol a helyi biztosítók még támogatják is az ilyen helyeken történő gyógyulást. A kaptárlevegőben a propolisz és a virágpor különböző összetevői párolognak, s ahogy a méhek mozgatják a levegőt, úgy az egész szoba légterét betöltik a kedvező anyagok, ami jó hatással lehet bizonyos problémákra, például az asztmára is

 - tájékoztatott Balázs László.

Körmendy-Rácz János, a Magyar Apiterápiás Társaság elnöke természetgyógyászként használja fel többek között a propoliszt és a méhpempőt, betegek kezelésével foglalkozik. A propoliszt például csepp formájában alkalmazza, tapasztalatai szerint jó gyulladáscsökkentő hatása van. Az Agrárszektornak azt is elmondta: habár a fogorvosi vizsgálat nem kerülhető meg csupán a propoliszos kezeléssel, ám egy begyulladt fog okozta, hirtelen jelentkező fájdalmon például enyhíthet a szóban forgó kaptártermék megfelelő alkalmazása. Nem egy gyermeknél fülfájás esetén is bevált a propoliszos kezelés, eredményesen csillapította a fájdalmat és a gyulladást - tudtuk meg a természetgyógyásztól. A szakember tapasztalatai szerint bizonyos bajokon a méhpempő is segíthet, többek között roboráló, erősítő hatása van. Utóbbi felhasználása révén idősebb betegeknél tapasztalt jelentős fokú élénkülést.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
méhészet, méz, méh, virágpor, méhész, méhcsalád, kaptár, propolisz, kaptártermék,