agrarszektor.hu • 2022. augusztus 13. 06:00
Magyarország egy lovas nemzet, így nem csoda, hogy ezek az állatok becsben vannak tartva és a kultúránk szerves részei. Mára már ugyan nincs "divatja" annak, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazzák őket, pedig korábban mondhatni, hogy ők voltak a négy lábon járó traktorok. A lovak haszonállatból társállattá lettek, és szívesebben tartják őket kedvencként, mintsem "munkaeszközként". Ha jobban belegondolunk, kissé furcsa is lenne, hogy a mai modern világban a csúcsminőségű precíziós eszközök, gépek helyett valaki a lovát vezetné ki a földekre. De nem ez az egyetlen dolog, ami miatt ennyire kikoptak az agráriumból.
Igazi szorgos állatokról beszélünk, ezért is volt régebben komoly szerepük a mezőgazdaságban. Bár tény, hogy ma is meg tudnák állni a helyüket a földeken, de egyúttal be kell látni azt is, hogy a mai modern gépekkel nem biztos, hogy fel tudnák venni a versenyt - és persze nem is kell. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból újabb kérdést vethet fel, hogy a lovak vagy a például a traktorok lehetnek ideálisabbak? Nem mi leszünk azok, akik ezt eldöntik, annak azonban utánajártunk, hogy miért tűntek el a lovak az agráriumból, érdemes lenne-e őket újra foglalkoztatni, és annak is, hogy hogyan jöhet képbe az ökogazdaság velük kapcsolatban.
Ennyire hatékonyak a lovak
Az Agrárszektor korábban egy pest megyei gazdától megtudta, hogy megosztott az emberek szemlélete, ha lovakról van szó, hiszen vitatott téma lett, hogy társállat vagy haszonállat. Mint mondta, a lovak szeretik a munkát, nem esik nehezükre dolgozni. Ha pedig nem akarják csinálni az adott feladatot, akkor egészen egyszerűen nem is fogják. Arra nincsenek konkrét szabályok, hogy egy adott területet hány lóval lehet megművelni, ez természetesen több dologtól is függ. A ló teherbírásától, a talajtípustól, növénykultúrától, időjárástól stb. Persze, nemcsak földművelésre, hanem utazásra és szállításra is használták őket. Egyes adatok szerint jellemzően egy fogat egy nap alatt 0,8 hektárnyi területet tudott felszántani, kultivátorral vagy boronával viszont akár 4 hektárnyi területet is meg tudtak művelni. Mint említettük, sok minden függ a talaj állapotától, típusától, hiszen például egy homokos talaj szántását két ló el tudja végezni, ha viszont keményebb, agyagosabb a talaj, akkor már három ló is szükséges lehet.
Korábban a lóigénybevétel célja elsődlegesen mindig a talaj egész évi megművelése volt. A lovasgazda számára óriási előny volt a terméshozam szempontjából, hogy a legideálisabb időben tudta végezni a talajművelést. A lovakat tehát igen jól lehetne használni a mai napig a mezőgazdaságban, hiszen szántani, hordozni és utazni is egyaránt lehet velük - ráadásul ennél környezetbarátabb megoldást aligha lehetne találni a szállításra és a munkálatokra. Ősszel és tavasszal egyaránt akadna bőven munka, amiket ezek az állatok el tudnának végezni, azonban mára ez már szinte teljesen kikopott az ágazatból, és csak egy-egy tanyán lehet találkozni velük. A ló alkalmazása egyébként elsősorban kisebb birtok esetén éri meg, egy 10-20 hektáros gazdaságok esetében lenne a legideálisabb, amikor egy nagy teljesítményű traktor beruházása nem feltétlenül térülne meg, de lehet, hogy még egy kisebb teljesítményű, régebbi típusú erőgép vásárlása sem.
Társainkká váltak a mindennapi életben
Egy ló sok törődést, táplálékot és mozgást igényel, ami sok energiát és figyelést kíván és persze nem is olcsó. Emellett ott vannak azok a bizonyos etnikai okok is. Sokkal inkább barátként, társként tekintünk már rájuk, és nem egy földművelő "szőrös gépként". És ahogyan a régi mondás is tartja: ha naponta dolgozunk velük, akkor ahány mázsa a ló, annyi kiló abrak szükséges az etetéshez - ezt nem árt észben tartani.
Mi közük van a lovaknak az ökogazdasághoz?
Az ökogazdaságok egyre nagyobb teret kapnak manapság, amibe egyébként a lovakat is jól bele lehetne illeszteni. Azt, hogy az ilyen gazdaságoknak milyen szigorú feltételeknek kell megfelelnie, az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Na de, hogyan jöhetnek képbe a lovak? Úgy, hogy ebben a rendszerben az egyik fő elem a természetesség. Azok a farmok, amelyek kizárólag lóval műveltetik a földjeiket jellemzően a teljes földterületük bő 10%-án elő tudják állítani a ló ellátáshoz szükséges takarmányt. Közben nem szennyezik a levegőt, mint a gépek esetében, ráadásul a takarmány szállítását is megspórolhatják, ami nemcsak anyagilag, hanem környezetvédelmi szempontból is hasznos, szintén a kibocsátás miatt. Mondhatni, hogy egy (nem ördögi) kört lehet kialakítani a lovakkal. A lóval történő földművelés tehát bizonyítottan az energia-körforgás szempontjából fenntartható földművelési rendszer. Ugyanakkor kiemelendő, hogy kellőképpen biztonságos, az állat és a föld védelme szempontjából is ideális és nyereséges gazdálkodás kizárólag megfelelő szakértelemmel lehetséges!