A kérdésre egyszerű válasz lenne az, hogy azért, mert minden más is drágul - a probléma azonban jóval összetettebb. Tény, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai, majd az orosz-ukrán háború februári kitörése súlyos problémákat okozott a gazdaságban a világ nagy részén. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár 24 éve nem volt ennyire kedvezőtlen a hazai adat, egyes elemzők úgy vélekednek, hogy az árstopok nélkül már 20 százalék fölött lenne az infláció - írja a Világgazdaság. A méz drágulása már meg is haladta ezt az értéket, az előző év azonos időszakához képest 21,3 százalékkal került többe.

Jókora pofont kaptak a magyar méhészek: nem túl biztató a helyzet itthon

Pofon pofon hátán.

A magyarországi méztermelés legnagyobb részét az akácméz adja, de a hársméz, az erdei méz, a repceméz és a vegyesméz is népszerűségnek örvend. A drágulás szinte az összes típusnál megfigyelhető, a legelterjedtebb akácméz átlagára 2018-ban és 2019-ben még 3500 forint alatt mozgott kilogrammonként, 2020-ra viszont jócskán megugrott, mintegy 4060 forintra emelkedett az egy kilogrammra vetített átlagár, tavaly pedig már 4940 forint volt ugyanez az érték. Jelenleg a legnagyobb magyarországi áruházláncokban 6000 és 8200 forint között mozog az akácméz ára kilónként. Az aszály azonban még egy jókora pofont adott a termelőknek, hiszen hiába itatják folyamatosan a méheket, a nagy csapadékhiány miatt egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt is tesznek a berendezésekben. Ha mindez nem lenne elég, a szárazság miatt a napraforgó, a rétek, a legelők és a vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van.