Veres Virág Cintia • 2022. augusztus 16. 06:03
A napokban óriási port kavart az, hogy a téli tűzifa biztosítása érdekében rendkívüli lépésre készül az állam, miszerint szinte minden tilalmat elhárítanak a fakitermelés útjából. Azt senkinek sem kell bemutatni, hogy a fák a földi élet elengedhetetlen elemei, így óriási károkat okozna az, ha ténylegesen bekövetkezne az a fajta irtás, amiről mostanában számos cikket olvashattunk. Sorra jelennek meg a szakértői anyagok a témával kapcsolatban, sőt, addig fajult a helyzet, hogy több nagy szervezet is összefogott a rendelet ellen és petíció is indult, amit már tízezrek írtak alá. Azonban ebben az esetben is elmondható, hogy attól még, hogy valami nagy háborodást kelt, nem biztos, hogy igaz is. Ami biztos: nagyon megosztó téma, lapunk pedig a Pilis Parkerdő Zrt. segítségével próbálta meg látni a fától az erdőt.
Ide-oda pattog a labda a szakértők, a szervezetek és a civilek között is, hogy beláthatatlan következményei lennének annak, ha átgondolatlan, eszetlen erdőirtásba kezdenének itthon - és ez így van. Csakhogy ez nem teljesen fedi a valóságot. Már az elején fontos kiemelni (ahogyan a Pilisi Parkerdő Zrt. is tette), hogy a kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült.
A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudják a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás - benne a fakitermelés - az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
Mit tartalmaz pontosan a rendelet?
A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. Korm. rendelet értelmében
- lehetővé vált a tarvágás valamennyi védett erdőnkben - nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken;
- megengedetté vált a fakitermelés védett élőlények kíméletét szolgáló időszakban;
- megszűnt az őshonos fák újratelepítésének követelménye védett területen;
- nem kell kivárni a tölgy- és bükkerdők erdőterv szerinti vágáskorát, akár húsz évvel korábban is sor kerülhet erre;
- korlátozás nélkül lehet faanyagszállításra szolgáló utakat vágni az erdőben.
A fent leírtak valóban aggályosak, hiszen az erdők szerepe rendkívül sokrétű és felbecsülhetetlen értékű. Hogy néhányat említsünk, a fák megkötik az üvegházhatású szén-dioxidot, mérséklik a légszennyezést, segítenek a termőtalajok védelmében és hozzájárulnak a talajképződéshez, biztosítják a kedvező mikroklímát és még sorolhatnánk hosszasan. Ugyanakkor, mint lapunkkal közölték, a kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. Tehát az intézkedéseket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatják az erdőgazdálkodók.
Nyílt levél és petíció
Számos nagy szervezet, például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport fogott össze és írt nyílt levelet a miniszterelnök és a kormány számára, hogy kérjék az új fakitermeléssel kapcsolatos szabályok módosítását. Mint írják:
Tisztában vagyunk azzal, hogy faanyagra és tűzifára szükség van, azonban ez nem járhat védett erdők letarolásával, a jövő nemzedékek erdővagyonának túlhasználatával! Felhívjuk figyelmét arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború nem önmagában, hanem az energiaellátásunkkal kapcsolatos rendszerszintű problémák felerősítésével okoz energiaellátási bizonytalanságot, melynek oka a megújuló energiaátmenet lassúsága és az energiahatékonysági beruházások elégtelensége. A rendeletben szereplő intézkedések nem alkalmasak az abban megfogalmazott célok elérésére és esetenként közvetve sem szolgálják annak megvalósítását.
Azt, hogy az erdők védelme mennyire jelentős, a Pilisi Parkerdő az alábbit mondta lapunknak:
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És ez nem csak a faanyagra igaz, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.
Hozzátették, hogy a vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akác faanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását, ami egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljük. A fakitermeléssel érintett területek újraerdősítéséről az erdőgazdálkodó gondoskodik, a természetvédelmi szervezetekkel egyeztetett módon.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területükön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítanal, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. A Parkerdő is tapasztalta a nyáron megnövekedett lakossági tűzifaigényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fog tudni elégíteni.
A vezérigazgató pedig felhívta a figyelmet arra, hogy:
Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk. Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük.