Bárdóczi Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője szerint az idei aszály sok kerttulajdonost és -fenntartót rádöbbenthetett arra, hogy a Kárpát-medencében ezek a jelenségek egyre gyakoribbá válhatnak, és bizony fel kell készülni az extrém szárazság kivédésére. Ennek egyik megoldása lehet az, ha a szárazságtűrő növények felé fordulnak az emberek - olvasható az Infostart oldalán.
A budapesti főtájépítész kiemelte, az ilyen aszályos időkben a vízigényesebb növények szenvednek, de a fenyők nagy része is nagyon nehezen bírja az ilyen időjárást, mivel nagyon sekély a gyökerzetük és mellé még nagy a vízigényük is.
Az Alpokalján kívül Magyarországon a fenyők nagy csoportjának nem lesz jövője
- jelentette ki Bárdóczi Sándor.
A szakember szerint az új klimatikus viszonyok új növények, fafajták telepítését követelik meg. Ma már léteznek úgynevezett várostűrő fák is: ezek nemcsak a szárazságot viselik jobban, hanem a talajlevegőtlenséggel vagy a légszennyezettséggel szemben is rezisztensebb növények. Bárdóczi Sándor felsorolta, hogy milyen környezeti feltételeket kell elviselnie egy városi fának:
- a sok aszfaltfelület ontja a meleget,
- a sózás,
- a közműbeavatkozások mind ártanak a fáknak,
- de a tömörödött talajszerkezet is problémát jelent.
A szakember ugyanakkor azt is elárulta, hogy meglepő módon a mocsári környezetből érkező növények tudják a legjobban elviselni a körülményeket. Ez pedig egy olyan felismerés, amivel a jövőben nemcsak a városi környezetben lehet számolni. Bárdóczi Sándor szerint ugyanakkor gondot jelent az is, hogy az új telepítésekhez a fajtakínálat jellemzően nem bővülni, hanem inkább szűkülni szokott. A Magyar Dísznövénykertész Szövetség minden évben kiadja a várostűrő fák listáját, és ez a lista évről évre rövidebb. A főtájépítész beszélt arról is, hogy Budapesten a Főkert által ültetett slágerfák
- a gingko,
- a déli ostorfa,
- a honos fajták közül a mezei juhar,
- illetve a magyar kőris.
Ez utóbbi az eredeti élőhelyén szintén mocsári körülmények között létezik, ezért jól bírja a talaj levegőtlenségét. A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőrist közben már egy veszedelmes gombabetegség, a kőrisvész pusztítja, ami a hazai erdőkben már jelen is van. És ha mindez nem volna elég, egy invazív rovarfaj, a smaragd kőris kéregrontó is fenyegeti az európai állományokat.