MTI • 2022. augusztus 30. 13:33
Magyarországon 2022-ben 5081 ezer hektáron folytatnak mezőgazdasági művelést, ám ennek több mint négyötödét a szántók teszik ki, második helyen pedig a gyepterületek vannak, míg a dobogó utolsó helyét a gyümölcsösök foglalják el. A földhasználatot művelési áganként vizsgálva azonban megállapítható, hogy az elmúlt 12 évben a gyepterületek kivételével valamennyi művelési ág összterületében jelentős csökkenés történt, és bár a szántók tekintetében volt némi javulás, a magyarországi gyümölcsösök és a szőlők helyzete aggodalomra ad okot, valamint arról se szabad elfeledkezni, hogy a következő időszakban a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek is egyre komolyabb befolyással lehetnek a növénytermesztésre.
2022. június 1-jén Magyarországon a szántók a mezőgazdasági területek mintegy 81,93%-át tették ki, a gyepterületek, messze elmaradva a szántók mögött pedig 15,18%-ot - derült ki MEKH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából. Mint látható, ez a két művelési ág a teljes mezőgazdasági terület 97,11%-át fedi le, a gyümölcsösök, a szőlőültetvények és a konyhakertek pedig a maradék 2,89%-on osztoznak. Ebből a gyümölcsösök hasítják le a "nagyobb" darabot, a területek 1,65%-a tartozik ezen művelési ág alá, míg a szőlők csupán 1,19%-ot tudhatnak maguknak, a konyhakertek pedig mindössze 0,06%-kal képviseltetik magukat.
Annál meglepőbb és érdekesebb a másik grafikon, amelyet a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI adatait felhasználva azt mutatja be, hogyan alakult a földhasználat a művelési ágak szerint hazánkban 2010-től egészen az idei évig. Itt ugyanis két jelenség vehető észre azonnal: a szántóknál és a gyümölcsösöknél 2019-ben volt egy nagy fordulópont, ami után jelentősen lecsökkent az ezen művelési ágakhoz tartozó területek mennyisége, valamint az, hogy amíg a gyepterületek aránya viszonylag állandónak mondható, a szőlővel borított területek nagyságában jelentős visszaesés történt az elmúlt 12 évben.
A szántóterületek nagysága 2019-ig viszonylag stabil volt, 4300 ezer hektár feletti területet használtak ilyen módon, ám 2020-ra ez több mint 6%-kal, közel 300 ezer hektárral csökkent, amikor is 4037,1 ezer hektáron folytattak szántóföldi növénytermesztést Magyarországon. 2020 és 2021 között aztán több mint 100 ezer hektárral nőtt a szántóföldterület, 2021 és 2022 között a növekedés azonban nem volt ilyen mértékű, 17,6 ezer hektárral emelkedett ennek a művelési ágnak az összterülete. A szántóföldek tekintetében azonban óriási kérdőjelek vannak a jövőt illetően, hiszen az idei évben tapasztalt aszályos, csapadékhiányos időjárás bebizonyította, hogy az ország egyes területein kockázatossá vált a hagyományos növénykultúrák termesztése. És bár az öntözési rendszerek kiépítése - bizonyos mértékig - megoldást jelenthet, ezen a téren van még hova fejlődnie a magyar mezőgazdaságnak. Ami biztos, hogy az egyre szárazabbá és forróbbá váló időjárás komoly hatással lehet a szántóföldi növénytermesztésre a következő években.
A gyümölcsösöknél szintén 2019 és 2020 viszonylatában kezdődött a visszaesés, amikor 94,4 ezer hektárról több mint 8%-kal, összesen 86,6 hektárra csökkent az ültetvénnyel borított területek mérete. A gyümölcsösök esetében azonban nem állt meg itt a területek csökkenése, 2021-re újabb 2,8 ezer hektárral esett vissza az ültetvények összterülete. Ami viszont biztató, hogy 2021 és 2022 között csak mindössze 100 hektárral lett kisebb az ültetvények összterülete, ami akár azt is jelenthetné, hogy a következő években erősödni fog ez a művelési ág. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke azonban korábban arról beszélt az Agrárszektornak, hogy "az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullám 1996 és 2004 között volt Magyarországon, vagyis ezek az ültetvények átlagosan már 20 évesek", illetve arról is, hogy "a gyümölcságazat jelenlegi helyzeténél fogva szinte biztosra vehető, hogy sok idős vagy korszerűtlen ültetvény ki fog esni a piacról, ami jelentheti akár azt is, hogy a következő öt évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások 30-50%-a el fog tűnni."
Ha a grafikonokat nézzük, azt kell látnunk, hogy a művelési ágak közül a gyepterületek teljesítettek a legjobban, de legalábbis a legegyenletesebben. 2010 és 2015 között lényegében nem változott a gyepterületek mérete Magyarországon, majd 2015-2017 között volt egy komolyabb, több 5%-os növekedés (761,5 ezer hektárról 803,8 ezer hektárra), amit aztán egy enyhébb, majd 2019-2020 vonatkozásában komolyabb visszaesés követett. Ekkor egy év leforgása alatt közel 8%-kal, 790,4 ezer hektárról 732,5 ezer hektárra csökkent a gyepterületek mértéke az országban. Azóta azonban ismét folyamatos növekedés figyelhető meg, és a gyepek összterülete mostanra már meghaladja a 2010-es értéket. A vizsgált időszak legnagyobb vesztesének kétségkívül a szőlőültetvények tekinthetőek, amelyek területe 2010 és 2022 között több mint 27%-kal lett kevesebb, vagyis az ország alig több mint egy évtized alatt elvesztette szőlőinek több mint egynegyedét. A csökkenés jóformán folyamatos volt, de a lejtmenet igazából 2015 után indult be, amikor is hét év leforgása alatt a szőlőterületek 80,6 ezer hektárról a mostanti 60,2 ezer hektárra estek vissza.
Összegzésül elmondható, hogy az elmúlt 12 évben jelentős mértékű csökkenés volt tapasztalható Magyarországon a mezőgazdasági termelés alá vont területek méretét illetően. Ennek számos oka lehet a klímaváltozástól kezdve a talajok romlásán át az ültetvények (és a gazdálkodók) elöregedésén keresztül egészen a mezőgazdasági tevékenység abbahagyásáig. Az azonban kijelenthető, hogy a mezőgazdaság javát még mindig a szántóföldi növénytermesztés adja hazánkban, a gyepterületek mennyisége pedig stabilnak mondható. Az azonban egy nagy kérdés, hogy a szőlők és gyümölcsösök fogyását sikerül-e megállítani a következő, minden bizonnyal sokkal nehezebb, éghajlati-időjárási és gazdasági kihívásokkal teli tartalmazó időszakban.