1961 óta a legsúlyosabb vízhiányával kell szembenéznie Kínának a 2022-es évben. A helyzet már mind a mezőgazdaság, mind az energiaellátás szempontjából kritikusnak mondható, és már a kínai agrártárca is elismerte, hogy veszélybe került az őszre várt termés - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az öntözési infrastruktúrával elérhető szántóföldeket a súlyosan leapadt álló- és folyóvizekből szivattyúzott vízmennyiséggel, új csatornák kiásásával próbálják ellátni, ugyanakkor az állami szervek közlései alapján a termés az öntözés nélküli, valamint a kisebb, már kiürült víztározóktól függő területeken az esőgeneráló törekvések mellett is menthetetlen. A szaktárca a helyi hatóságok számára ezeken a földeken a mielőbbi őszi másodvetést/rizspalántaültetést javasolja.

A Jangce felső folyásán várhatóan véget ér a száraz időszak az augusztus 29-i héten, a hétvégén jelentős csapadék várható hat déli tartományban, de a folyó középső és alsó régióiban középtávon is fennmaradnak a jelenlegi körülmények. Az aszálykárok csökkentése érdekében miniszteri szinten kiemelten támogatják a mesterséges esőfelhőképző technikák használatát, valamint a talajvédő, vízmegtartó kondicionáló szereket. A kínai Mezőgazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma (MARA) kiemelt feladatnak tekinti: a rendelkezésre álló vízkészletek hatékony felhasználását, a gazdák öntözéses támogatását, a vízzel történtő hűtést (rizs esetében), valamint a vízmegtartó talajkondicionáló szerek alkalmazását. A kínai Hubej tartományban például már egy meglehetősen szokatlan megoldást is kipróbáltak annak érdekében, hogy a felhőkből csapadékot nyerjenek ki, és a részben kiszáradt Jangce folyót feltöltsék.

Mivel az aszály súlyosan fenyegeti az őszi betakarítást, a MARA felhívta a tartományok figyelmét az aszályhelyzet elleni fellépés fontosságára, a tartományi mezőgazdasági, vízügyi, katasztrófavédelmi és meteorológiai szervek együttműködésének fontosságára az aszály előrejelzésében és kezelésében. A vízügyi hatóságokat pedig felkérték a rendelkezésre álló víztartalékok hatékony beosztására az aszálykezelési terv alapján, valamint vészhelyzeti víztartalék-átcsoportosításra, új vízforrások azonosítására, ideiglenes szivattyúk beállítására és rotációs elvű vízhasználat-priorizálásra, a meteorológiai hatóságokat pedig felhőképző ágyúk és repülőgépek megfelelő előkészítésére.

A kínai agrárminisztérium külön jegyzékben kérte a tartományi agrártárcákat a zöldségek aszályvédelmére. A fontosabb zöldségek ültetési/palántázási ideje a MARA adatai alapján több mint 10 nappal csúszik, amely jelentős kockázatokat jelenthet az őszi és téli zöldségellátás és -árak tekintetében. A jegyzék kiemeli a talajtakaró és árnyékoló megoldások támogatását, valamint kéri a tartományokat az őszi időszakban a terméshozamot növelő köztes zöldségtermesztési megoldásokra, a parlagon hagyott földek termelésbe vonására, illetve a közepes és nagy városokat a tartósan tárolható zöldségfajták preferálására. A MARA emellett a következő, tartományi szintű intézkedéseket vezette be:

• Csianghszi tartomány közlése alapján több ezer hektár területen szenvedett aszálykárokat, és 1,5 millió ember dolgozik ezek mérséklésén. A helyi vezetés minden eszközzel igyekezik csökkenteni a 3,26 milliárd jüan (474 millió USD) értékű gabonatermést és 3,3 milliárd jüan (481 millió USD) értékű egyéb növényi kultúrát ért károkat.
• Hupejben a meteorológiai szolgálat közlése alapján a tartomány 92%-a aszály sújtotta terület, kb. 460 ezer hektár szenvedett súlyos károkat. A tartomány eddig 1,33 milliárd jüant (194 millió USD) fordított az aszályhelyzet kezelésére, a vízügyi hatóságok a mintegy 2,5 milliárd m3 tározókapacitás felhasználása mellett három szakértői csoportot küldtek ki a legsúlyosabb vízhiánnyal küzdő területekre. Egy helyi gazdálkodó becslése alapján mintegy 20%-os termésvesztességgel lehet kalkulálni a vízszivattyúzás és esőfelhőgeneráló intézkedések által támogatott területeken is.
• Kína legnagyobb tava, a Pojang-tó vízfelülete 3500 km2-ről 737 km2-re csökkent. Mivel a tópart 300 méterrel húzódott vissza, az öntözőcsatornákhoz telepített vízszivattyúk szárazra kerültek, új csatornákat kellett ásni a jelenlegi víztükörhöz. Előrejelzések alapján a térségben a következő héten folytatódik a száraz és meleg időjárás, valamint a tó vízfelületének csökkenése, ugyanakkor további csatornaásási munkálatok csak éjjel lehetségesek a légkondicionáló nélküli gépekben.
• Anhuj tartomány 700 millió jüanos (102 millió USD) keretet hozott létre az aszálykezelésre, ennek része a központi kormányzat által múlt héten biztosított 210+300 millió jüanos támogatás tartományra eső része is. A tartomány a források jelentős részét kútfúrásokra és a meglevő kutak kotrására, valamint a leapadt víztározókba vezető csatornák kiásására fordította. Fényképes beszámolók alapján a Jangce egyes mellékfolyóin ideiglenes gátakat építettek, hogy a felduzzasztott vizet az újonnan ásott csatornákon keresztül a szántóföldekre vezethessék.
• Szecsuán tartományban az aszálykezelési csoport közlése alapján mintegy 47 ezer hektár területen az idei termés már egyáltalán nem megmenthető, további 433 ezer hektár területen változó méretű terméskieséssel szükséges számolni. A hétvége során 200 millió m3 vizet engedtek ki tározókból öntözési célokra, a tartományi vezetés rotációs rendszerben engedi felhasználni a víztartalékokat a gazdálkodók részére. Szecsuán energiaellátása mintegy 50%-ra esett a vízierőművek kieső termelése miatt. A kínai közösségi médiában többek között egy szecsuáni gazdálkodó videója is terjed, amelyen többszáz, a kiégett generátor miatti áram- és vízhiány miatt elhullott baromfi látható. A napi többórás áramkimaradások hatása a zárt, légkondicionált telepeken tartott állatállományra jelenleg nem felmérhető. A központi igazgatás 50 mobil vészhelyzeti generátort csoportosított át Szecsuánba.
• Csungkingban és Szecsuánban az elmúlt két hétben 19 erdőtűz tört ki. Csungkingban a helyi hatóságok mintegy 5000 fős mentőszemélyzet segítségével evakuálták a város délnyugati területén kitört tüzek által fenyegetett lakosokat és megállították a lángok terjedését. A város erdészeti hatóságai a tűzgyújtási tilalom fenntartásán túl betiltották az erdőlátogatást augusztus 31-ig. A központi igazgatás 2800 tűzoltót vezényelt át ideiglenesen Csungkingba és Szecsuánba. Csianghszi, Hunan és Kujcsou tartományokra szintén magas fokozatú erdő- és mezőtűzjelzés van kiadva.

A MARA az aszály által különösen súlyosan érintett régiókban a helyi hatóságok számára a korai betakarítást tanácsolta, amelyet követően új rizst vagy késő-őszi gabonákat palántázhatnak/vethetnek az elveszett termés pótlására. A kínai agrárigazgatás helyzetét nehezíti, hogy az aszállyal párhuzamosan Észak-Kínában változatlanul fennáll az árvízveszély, míg délkeleten zajlik a tájfunszezon.

Kínában az öntözött felület a szántóföldi művelés mintegy 50%-át adja, de a jelenlegi aszályhelyzetben a kiépített mezőgazdasági vízfelhasználási infrastruktúra mellett is csak óriási erőfeszítésekkel lehetséges a károk mérséklése. Tekintettel az északi félteke egészén tapasztalható szárazságra, a kínai aszály növeli a globális élelmezésbiztonsági és élelmiszerár-inflációs kockázatokat. A több mint egy évre elegendő kínai gabonatartalékok miatt akut élelmezésbiztonsági válság nem várható, lakossági oldalról az áramszolgáltatás bizonytalansága a városi tömegek számára jelenleg leginkább közvetlenül érezhető hatás. A több alkalommal legfelsőbb szinten is kommunikált gabonabiztonsági minimumnál alacsonyabb idei terméseredmény a vezetés számára kezelendő helyzetet teremtene a belpolitikailag hangsúlyos őszi időszakban. A jelenlegi aszály várhatóan hosszab távon élénkíteni fogja a mezőgazdasági klímaadaptációval kapcsolatos kínai szakpolitikai diskurzust és a mezőgazdasági térszerkezet átalakítását célzó törekvéseket.