Veres Virág Cintia • 2022. augusztus 31. 05:59
Az elviselhetetlen hőség és szárazság nemcsak nekünk, embereknek és a növényeknek okozott problémát, hanem bizony az állatoknak és az állattartóknak is. Ám nem ez az egyetlen, ami megnehezíti az ágazati szereplők életét, hiszen a rezsi, a munkabérek és tulajdonképpen minden más ára jelentősen megugrott. Legyen szó tejtermékekről, tojásról, húsokról vagy tényleg, bármiről, nincsen kivétel, minden drágul és mindenki helyzete egyre csak nehezedik. Azt pedig mondani sem kell, hogy ezeket természetesen a fogyasztók is meg fogják érezni, hiszen a költségnövekedést muszáj valahogyan beleépíteni az árakba. Ha keményebben szeretnénk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy vége van a jó világnak. Egyelőre legalábbis biztosan.
A helyzet olyannyira súlyos, hogy a termelők életben maradása/tartása sok esetben a cél. Azok, akik az elmúlt évek hasznait nem tudták vagy éppen nem jól forgatták vissza a vállalkozásaikba, most könnyen pórul járhatnak. Kicsit nézzük részletesebben a dolgokat: mik azok a tényezők, amikkel szembe kell menniük az állattartóknak, feldolgozóknak.
Megsokszorozódott rezsi, aszály, alapanyag-drágulás, munkabéremelés, háború és a végtelen sor
Az Európát sújtó aszály, mely Magyarország nagy részét is érintette, nemcsak drágította a termelést, hanem szűkössé tette a takarmányellátást. Emellett a szomszédban dúló háború miatt bekövetkezett drasztikus energiaár-emelkedés szintén nehezíti az ágazatban működő gazdák helyzetét. Hogy néhány példát említsünk: ahol évente 1 milliárd forintot kellett fizetni a gázszámláért, most 9 milliárdot fog kelleni. 2020-ban a keveréktakarmány 85 ezer forint volt, most 210 ezer. Az infláció miatt növelni kellett a béreket, ráadásul a koronavírus-járvány után is „észhez” kellett térnie az ágazatnak. Az aszály miatt terméskiesésre kell számítani, illetve sok gazda arról számolt be, hogy gyenge minőségű, kis szemű, kemény héjú lett a termés - ez pedig szintén nem túl kedvező a takarmányágazatnak, így az állattenyésztőknek sem, ami aztán a fogyasztókra is csapódik. Az orosz-ukrán háború ugyancsak a takarmánypiacra van nem kicsit kedvezőtlen hatással.
Nem minden állatot visel meg a forróság
Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a hízói egyenesen rajonganak a melegért és a napfényért, szeretnek kint sütkérezni a tűző napsütésben. Arra viszont odafigyelnek, hogy naponta legalább 3-4 alkalommal locsolják őket - amit állítólag nagyon élveznek és hagyják is -, hiszen így el tudják kerülni azt, hogy esetleg rosszul legyenek az állatok. A kánikula idején nem meglepő módon kulcsfontosságú a folyamatos vízellátás és az árnyék biztosítása is. A sertések például nagyon könnyen le tudnak égni a napon, akárcsak az emberek.
Arra azonban nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy soha ne itassunk az állatokkal frissen kiengedett, jéghideg vizet, mivel egészségügyi problémáik lehetnek. Gondoljunk csak bele, hogy a tűző napsütésből, áthevült testtel mennek be inni az állatok, a nagy mennyiségű hideg víz nem tesz jót nekik - pont úgy, mint az emberek esetében sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy meleg, koszos vizet kell adni nekik. A legjobb, amit tehetünk, hogy a vályúkat folyamatosan utántöltjük és figyelünk arra, hogy kiengedés után ne igyanak belőle rögtön a jószágok.
Jöhet a tojásdrágulás
Mint ahogyan lapunk is megírta, a termelők életben maradása, a folyamatosan növekvő termelési költségek fedezése és a biztonságos hazai ellátás érdekében szeptembertől a tojástermelők nettó 10 Ft/db-os termelői áremelésre kényszerülnek. Fontos megemlíteni, hogy a sok nehézség ellenére nem kell hiánytól tartani, áremelkedéstől annál inkább. Az elmúlt 5 év termeléséről pedig az alábbi mondható el: 2018. januárjában egy darab M-es tojás csomagolóhelyi ára nettó 31,92 Ft/db volt, 2022. júniusára mindössze 9 forinttal emelkedett ez az ár. Az elmúlt 5 évben (2018. januártól 2022. júliusig) a tojás fogyasztói átlagára emelkedett a legkevésbé, összevetve olyan más alapélelmiszerekkel, mint a kenyér, a vaj vagy a tej. A vizsgált időszakban a 10 darabos tojás fogyasztói átlagára 17,4 százalékkal, míg a kenyér 144,8 százalékkal, a vaj 64,7 százalékkal, a tej 51,9 százalékkal emelkedett. A 2022-es év nagyon nem a tojáságazat éve volt, és a termelők csak abban bízhatnak, hogy a piac normalizálódni fog, és kiszámíthatóvá fog válni a gazdálkodás.
Gödörben a tejágazat
A tejpiac is rendkívül kiszámíthatatlan, hiszen folyamatosan emelkedik a takarmány, az energia, az állatgyógyászati eszközök, a csomagolóanyagok ára is, valamint a munkabérek is nőttek. Az pedig nem látszik, hogy mikor stabilizálódhatnak az előállítási költségek. Erre rátett még egy lapáttal az is, hogy a feldolgozott tej és tejtermékek esetében is jelentős, 40 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható. Most úgy tűnik, hogy fel kell készülni arra, hogy egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége Magyarországon.
A nyerstej hazai felvásárlási ára egy év alatt 56%-ot, míg kiviteli ára 72%-ot emelkedett. Ami viszont még drasztikusabban hat, hogy a kész tejtermékek átlagos hazai feldolgozói átadói árai 45-55% között emelkedtek egy év alatt. A trappista kiemelkedik a sorból, de negatív irányba: ennek a sajtfélének a feldolgozói átadói ára mintegy 75%-ot emelkedett - így már érthető a 3-4 ezer forintos kilogrammonkénti ár.
A húsok sem lesznek olcsóbbak
Természetesen az eddig taglalt tényezők a húsok árába is bele fognak épülni. Egyelőre egyes húsféléket, például a sertéscombot és a csirkemellet is fogja az ársapka: az egyetlen egy hatósági áras sertéshúsrész, a comb iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt. Emellett az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki. Azt, hogy hogyan fognak alakulni a húsárak, megjósolni sem lehet, és nem is érdemes, mivel itt van még velünk az élelmiszerárstop és most kezdik majd el az emelkedett rezsiszámlákat is kiküldeni. Ezek után talán majd körvonalazódik a kép, hogy mennyivel kell többet fizetnie a húsáruért a magyar vásárlóknak a boltokban.
A kormány is tudja, hogy baj van
Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezet. A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel a gazdálkodók, azon belül az állattenyésztési ágazat megsegítése érdekében is öt pontból álló intézkedéscsomagot vezetett be a szaktárca. Az ágazat számára a legfontosabb, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különített el a kormány.
Az állattenyésztők a kihívásokkal teli helyzetben is jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amit jól tükröz a beruházási hitelállományuk 2021 és 2022. II. negyedéve közötti 28%-os növekedése is. Ehhez jó alapot nyújtottak a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai. Ezek közül az állattartó telepek fejlesztése keretében összesen 371,6 milliárd forint, az állattartó telepek megújítása keretében 43,9 milliárd forint kötelezettségvállalás történt idáig.