Veres Virág Cintia • 2022. szeptember 3. 06:03
Az egész világ átalakulóban van, és ugyan ez elmondható a mezőgazdaságról is. Tulajdonképpen minden ágazatban eluralkodott a bizonytalanság, köszönhetően az elmúlt közel sem békés, csendes időszaknak. Az említett átalakulás jól látszik, számokban is megmutatkozik: a főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest. A baromfifélék csoportja pedig mondhatni, hogy drasztikus.
Az AKI adatai szerint a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak 2022 első fél évében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék csoportja mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, -35 és -49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.
Mint ahogyan korábban is megírtuk, idén május végéig összesen 12%-kal csökkent Magyarország baromfihús-előállítása az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3%-os volt a csökkenés, a pulykánál ugyanakkor szintén minimális, 2%-os mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek. Ez a hízott libánál 38%-os volt, a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés 75%-a esett ki. A pecsenyekacsa esetében ugyancsak drámai mértékű, több mint 40%-os volt a kiesés.
A szarvasmarhavágások is megcsappantak
Szarvasmarhából 48,5 ezer darabot vágtak le 2022 első fél évében, 5,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 25,1 ezer, hasított súlya 12,9 ezer tonna volt. Az élősúly 6,8, a hasított súly 6,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4100 tonna felett alakult 2022. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta az 4900 tonnát - derült ki az AKI adataiból. A levágott szarvasmarhák közel 63 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. A tehenek vágása 7,2 százalékkal, az üszőké 2,4 százalékkal, a bikák vágása 10,4 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2022 első fél évében a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai alapján Magyarország a 28,6 ezer tonna export mellett 5,3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2022 első öt hónapjában. Az export volumene közel 10 százalékkal csökkent, az import volumene szinten maradt a 2021. I-V. havi értékhez képest.
Az élőmarha-export főként Lengyelországba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 54 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import 2022. január és május között elsősorban
- Szlovákiából,
- Ausztriából
- és Olaszországból érkezett.
A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 902,7 ezer darab volt 2022. június 1-jén. Az állomány 2021 júniusa óta 28,9 ezer darabbal csökkent, 2021 decembere óta elenyésző mértékben növekedett. A tehenek száma 416,6 ezer volt 2022. június 1-jén, kissé több (+1400 darab), mint egy évvel korábban.
(Elég mély) gödörben a sertéságazat
A magyarországi vágóhidakon 2 millió 239 ezer sertést vágtak le 2022 első fél évében, 6,5 százalékkal kevesebbet (-156 ezer darab), mint 2021. január-júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 266 ezer tonna, hasított súlya 214 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 44 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a májusi meghaladta a 48 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 46,9 ezerről 35,1 ezer darabra csökkent (-25,2 százalék) a 2022. január-júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 20,5 százalékkal, az import 20,4 százalékkal csökkent a 2022. I-V. havi időszakban 2021 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom ötödével visszaesett.
Az export 9,7 ezer tonna, az import 24,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a 2022. január–májusi időszakban. A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,72 millió volt Magyarországon 2022. június 1-jén. Az állomány nagysága a 2021. júniusi létszámtól 172 ezer darabbal (-5,9 százalék), míg a 2021. decemberitől 11 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 156,9 ezer volt 2022 júniusában, az állomány egy év alatt 7,8 ezerrel csökkent (-4,7 százalék).
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke lapunknak korábban elmondta, hogy a kereslet csökkenni fog: elsősorban a magasabb értékű húskészítményeknél már érkeztek olyan piaci jelzések, hogy nem csak belföldön, hanem külföldön is, a fogyasztók már elkezdtek takarékoskodni. A sertésnél pedig az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt. Ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, és ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús importot szépen elkezdték csökkenteni.