agrarszektor.hu • 2022. szeptember 12. 11:01
Hazánkban egyre jobban csökken a vöröshagyma termőterülete, mondhatni, hogy igen jelentősen, de legalább még másfél ezer hektáron folyik a termelése sokak kedvenc zöldségének. Ami viszont "keserű" lehet, hogy az igazi csípős, világhírű makói hagymát már legfeljebb kiskertekben, nadrágszíj parcellákon termelnek - és ott sem sokáig.
Mostanában felreppentek a hírek - amit az Agrárszektor is megírt -, hogy Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Pedig egyelőre erről nincs szó, miközben a hungarikumnak számító makói hagyma problémái nem most kezdődtek el. 3 évvel ezelőtt pedig azt lehetett látni, hogy néhány fajta importhagyma csomagolására a Gulyáshagyma címke került, éppen egy makói vállalkozó forgalmazta így a vöröshagymát. Akkor a zöldségkereskedő azt mondta a hvg-nek, hogy a felcímkézett elnevezés fantázianév, és hogy forgalmazna makói hagymát is, ha lenne, de alig akad. A cikkből az is kiderült, hogy a vöröshagyma termesztésben zömmel már külföldi vetőmagot használnak, és az számít hazainak, ami az a magyar földben, magyar vállalkozásban termett. Az hogy milyen vetőmagról szökkent szárba, az már keveseket érdekel.
Az ilyen vöröshagyma termőterülete fokozatosan csökken ugyan, de ennek ellenére még idén is másfél ezer hektárról szedik fel - ez pedig nincsen másként Makón sem: ott is a klasszikus CR típusú vöröshagyma, ami a hungarikumok listájára is felkerült, rúgja az utolsókat évek óta. Tény, hogy idén ténylegesen rosszabb lett a helyzet a kegyetlen aszály miatt. Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke is beszélt a makói hagyma utolsó napjairól: az évtizedek óta csökkenő területen termesztett, mára pedig már gyakorlatilag megszűnő vöröshagyma technológiájáról azt mondta, az éveken át tartó kezelés költséges, és a várható hozama pedig fele, harmada a Magyarországon jelenleg termesztett hagymafajtákénak. Elmondta azt is, hogy ma már a tradicionális technológiának nem is minden elemét alkalmazzák. Az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott technológia szerint a szelektált anyahagymát kiültetik, ennek a hagymarózsáját kicsépelik, ebből nyernek fekete makói hagymamagot. Ezt pedig sűrűn elvetik a következő évben, majd később felszedik és temérdek kis hagyma lesz. Ezt aztán felteszik a szárítóra, hőkezelőbe, fúvatják hideg levegővel, majd meleg levegővel csírátlanítják. A kezelés végén a pedig kiültetik a dughagymát.
Ez a több évet is jelentő technológiával termesztett hagyma, a klasszikus CR (klímarezisztens) makói hagyma, ami hungarikum lett. Ennek a folyamatnak minden elemét már azok sem őrzik, akik még a nadrágszíjparcelláikon termesztik, és a házuk kapujában árulják a makói hagymát. Egy Makóhoz közeli család is árulja a hagymákat, a családfő pedig elmondta, hogy jövőre talán még lesz, de a többi bizonytalan. Az aszály nem könnyítette meg az idei évet, de munkaerő sincs. A vegyszereket háromszoros áron vették, arról nem beszélve, hogy a műtrágya mennyibe kerül. Korábban szinte minden háznál vetettek hagymát, mostanra viszont már alig maradtak a faluban.
Vízi István szerint viszont van jövője a klasszikus makói hagymának. A Királyhegyesen gazdálkodó termelő ugyan nagyobb területen már a vetőmagról termesztett vöröshagymával foglalkozik, de még van egy jelképes nagyságú CR típusú makói hagymája is. A hagymás gazda azt magyarázta, hogy bár jobb hozamú és olcsóbb is a vetőmagról termesztett vöröshagyma, de beltartalma szerint sokkal gazdagabb, amit a vásárló is megtapasztalhat egyszerűen: a nagyobb nedvességtartalmú „tömeghagymából” több kell az ételbe, és éppen a víztartalma miatt gyorsabban meg is romolhat. Vízi István úgy gondolja, hogy leginkább szándék kérdése volna az ízében, minőségében is jobb hagyma feltámasztása
- írja a lap.