agrarszektor.hu • 2022. szeptember 23. 09:34
Augusztus közepe óta nem fogadja be az Agrárminisztérium az egyes állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatása jogcímen beadott támogatási igényeket. A döntés oka, hogy kimerült a 12,5 milliárd forintos állategészségügyi támogatási keret. A támogatás újbóli megnyitása csak jövőre várható, azonban a termelők és a szakértők szerint ez megnöveli az ágazatban az állategészségügyi kockázatokat, a költségnövekedéseknek pedig meg kell jelennie az átvételi árakban is.
Kimerült az állategészségügyi támogatási keret, így idén már nem jut forrás az egyes állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatására. Augusztus 12-e óta éppen ezért az Agrárminisztérium nem is fogad be ezen a jogcímen támogatási igényeket - írta meg a Világgazdaság. Az Agrárminisztérium kiemelte, az idei költségvetési források felosztásánál is fontos szempont volt, hogy az immár 15 éve meglévő támogatási forma 12,5 milliárd forintos éves keretösszegét ebben az évben is biztosítsák.
A vonatkozó rendelet szerint egyébként az idei keretből 2,5 milliárdot a baromfiágazatban, 8,5 milliárdot egyéb állattenyésztési ágazatokban, például a sertéstartóknál, 1,5 milliárd forintot pedig a vemhes üszőkre vonatkozó állategészségügyi szolgáltatásra, gyógykezelésre és immunizálásra kell felhasználni. A baromfiszektorra jutó támogatás 2019-ben amúgy ugyancsak 2,5 milliárd forint volt, 2020-ban elérte a 3 milliárdot, 2021-ben pedig összességében 2,9 milliárd forint volt.
A támogatás célja az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek megelőzése és felszámolása,
mégpedig az egészségügyi szolgáltatást nyújtó állatorvosok bevonásával. A szaktárca aláhúzta, hogy támogatás vissza nem térítendő, végső kedvezményezettjei pedig - habár a támogatási kérelmeket az állatorvosok nyújtják be - az állattartó vállalkozások.
Az Agrárminisztérium azt is közölte, hogy a keret már az elmúlt években is szűkösnek bizonyult: a támogatási konstrukció folyamatos működésének fenntartása érdekében - amellett, hogy jelentős összegű, 2020-ban egymilliárd forintos, 2021-ben pedig 500 millió forintos többletforrást nyújtott - a tárca lehetőséget biztosított arra is, hogy a forráshiány miatt nem teljesült jogos igények a tárgyévet követő évben kifizethetők legyenek. A minisztérium szerint a támogatásra benyújtott kérelmek száma és összege az elmúlt években még többletforrás biztosítása mellett is jóval meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget, ezért minden évben tetemes számú jogos támogatási igény volt, amelyet a következő évi keret terhére kellett teljesíteni. Ez volt az egyik oka a 2022-es keretösszeg idő előtti kimerülésének is. Az AM azt is közölte, hogy e támogatás újbóli megnyitására idén már nem lesz mód, jövőre viszont, terveik szerint, ismét meghirdetik.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a támogatás megszűnése nem növeli-e az egyes állatbetegségek kockázatát, de a minisztérium szerint a felfüggesztett forrás nemzeti finanszírozású, és elsősorban mintavételt és laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok elvégzését segítette. Az afrikai sertéspestisnél (ASP) és a madárinfluenzánál ez leginkább az élőállat-szállításokat megelőző kötelező vizsgálatokat érinti, amelyeket a támogatásoktól függetlenül továbbra is el kell végezni - nyomatékosította az AM, hozzátéve, hogy ezen betegségek elleni védekezéshez uniós társfinanszírozással működő támogatást is igénybe vehetnek az állattartók.
A termelők szerint azonban a támogatás felfüggesztése növeli az állategészségügyi kockázatot, és - bizonyos költségeik visszafogása miatt - ronthatja az állományok általános állapotát. Egy, a portálnak nyilatkozó, egy turnusban 200 ezer csirkét nevelő termelő szerint ez a támogatás 12,6 forint volt egyedenként, ennek megszüntetése pedig 6-7 millió forinttal növeli az elmúlt másfél évben egyébként is jócskán megemelkedett költségeit. Mint mondta, eddig a vakcinázáson és a mintavételeken felül szívesen adott a csirkéknek vitaminokat és probiotikumokat, most viszont a vitaminokon valószínűleg spórolni fog. Attól is tart, hogy lesznek olyanok, akik a fertőtlenítést és a mintavételeket sem végzik majd el a szükséges arányban, ami pedig, ha egy-egy beteg állat „átcsúszik” a rendszeren, ágazati szinten is nagyon súlyos következménnyel járhat.
A baromfipiacot ismerő szakértők szerint is van kockázata a támogatás felfüggesztésének. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarország állategészségügyi státuszának megőrzéséhez szükség van arra, hogy ez az állategészségügyi támogatás jövőre is a termelők rendelkezésére álljon, illetve arra is, hogy termelők a támogatás nélküli átmeneti időszakban is úgy járjanak el, ahogyan akkor, amikor ezeket a költségeket el tudták számolni. Egyes szakértők a jövő évi támogatási jogosultságot tennék függővé attól, hogy az állattartók támogatás nélkül, a saját költségükre is elvégezték-e ugyanazt, mint amit a dotációval.