Fári Miklós, a Debreceni Egyetem   Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője az hirek.unideb.hu portálnak elmondta, hogy a most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében

Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55%-os fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő. Amint a szakember kiemelte, a program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült. Az üzemben napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje-koncentrátum előállítására van lehetőség. A takarmánynövény feldolgozása során nem keletkezik hulladék.

A projektvezetője hozzátette: az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum. Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható - magyarázta a szakember.

A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható.  A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyag

- sorolta Fári Miklós.

A takarmányozás területén a másik meghatározó fehérjeforrás a szója. A hazai termés mellett ugyanakkor Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.

A DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára beszélt arról is, hogy a lucerna évelő növény, ezért a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb a szójáénál, a területre vetített fehérjetermés-potenciálja viszont négyszererese annak. Magyarország a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető.

Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília

- mutatott rá Fári Miklós.

A szakember kiemelte: a Proteomill-projekt keretében végzett kutatások fontosságát mutatják, hogy az eredmények túlmutatnak a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, érintik az élelmiszeripart és a vegyipart is. A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.