agrarszektor.hu • 2022. szeptember 28. 05:59
2022. február 1-je óta több alapvető élelmiszer rögzített hatósági áron kapható Magyarországon. Az élelmiszerárstopot, ezt a rendkívüli intézkedést eredetileg három hónapra vezette be a kormány, hasonlóan az üzemanyagárak maximalizásához. Azóta eltelt majdnem háromnegyed év, az intézkedést pedig újra és újra meghosszabbították, mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek tekintetében. Az elmúlt időszakban azonban egyre jelentősebb áremelkedés figyelhető meg az élelmiszerek terén, amelyet helyi és globális hatások is erősítenek. De meddig tarthat még az élelmiszerek drágulása? Milyen tényezők erősítik ezt, és mi várható a következő hetekben, hónapokban? Az Agrárszektor erről kérdezte Raskó György agrárközgazdászt.
Immáron csaknem 9 hónapja tart az élelmiszerárstop Magyarországon, ez idő alatt pedig rengeteg tapasztalat gyűlt össze az intézkedés sikerességét, vagy sikertelenségét illetően. Az ársapka ami összességében 8 alapvető élelmiszerre vonatkozik, azonban paradox módon nem a deflációt (az árszínvonal csökkenését) erősítette meg, hanem még inkább felpörgette az inflációt - mutatott rá Raskó György. Az agrárközgazdász értékelése szerint az intézkedés miatt a kereskedők - akiknek rosszul esett az őket sújtó különadó - az árstop miatt elszenvedett, a beszerzési és eladási ár közötti veszteségeiket ráterhelték más élelmiszerekre, illetve egyéb háztartási és vegyi cikkekre. Ennek azonban egy olyan pszichológiai hatása volt, ami a vártnál is nagyobb mértékű inflációt hozott. A szakember ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az Európai Unió más tagállamaiban, ahol nincs árstop, ott az élelmiszer-infláció csak fele-harmada az itthoninak, amint arról a Pénzcentrum is beszámolt.
Raskó György szerint az árstoppal érintett élelmiszerek közül talán a liszt drágult talán a legnagyobb mértékben, ám emiatt a sütőipari termékeknek is drasztikus mértékben megemelkedett az ára. Az agrárközgazdász szerint a lisztnél tökéletesen látható, hogy az árstop nem fogta meg az áremelkedést, mivel az intézkedés csak a BL80-as finomlisztre vonatkozik, mellette azonban van még másik 20-féle liszt, amelyekre nem volt korlátozás, ezeknél mostanra már 50% fölötti áremelkedés volt. Ugyanez áll a napraforgóolajra, a cukorra és a tejre is. A szakember kiemelte, hogy ez utóbbinál az árstop csak a 2,8%-os UHT tejre vonatkozik, a frisstej ára viszont szintén 50%-kal nőtt. Raskó György szerint az árbefagyasztás a tervezett hatásnak épp az ellenkezőjét generálta, nem megfogta az árakat, hanem hozzájárult az élelmiszer-infláció növekedéséhez.
Ráadásul amikor elkezdett erősödni az infláció, és bevezették az árstopot, a kiskereskedelmi beszállítók olyan termékek árát is megemelték, ahol ennek nem lett volna különösebb indoka a költségek oldaláról, ami elképesztő módon felerősítette az inflációs várakozásokat
- emelte ki Raskó György.
Az agrárközgazdász elmondta, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon az uniós átlagnak több mint kétszeresével nőtt az élelmiszerek árszintje. Ez pedig egy különleges rekordnak számít. A szakember azonban rámutatott arra is, hogy ugyanez a folyamat nem játszódott le a gázolaj és a benzin esetében, mivel ezeknél nem igazán volt helyettesítő termék. Az üzemanyagoknál azok jártak rosszul, akik a Mol-tól vásároltak és továbbértékesítették a terméket, vagyis a kereskedők, a benzinkutasok, illetve részben a beszállítók, akiknek komoly veszteségeik lettek. Az élelmiszerárstoppal ellentétben az üzemanyagokra bevezetett árstoppal a lakosság jól járt - jelentette ki Raskó György.
A kormány nemrég eldöntötte, hogy december 31-ig meghosszabbítja a meghatározott alapvető élelmiszereket és az üzemanyagokat érintő árstopot, ám az agrárközgazdász szerint a következő határidő lejárta előtt ismét meg fogják hosszabbítani az intézkedést, mivel a kormánynak jelentős politikai haszna származik belőle, és az ezzel járó terheket nem az állam viseli, hanem a fogyasztók. Raskó György szerint az egészen biztosan nem fog bekövetkezni, hogy csökkenni kezdenek az élelmiszerárak, és ennek hatására megszüntetik az árstopot. A növényi olajok ára 50-60%-kal tovább fog emelkedni, és nem lesz visszaállás, mert a nyugat-európai árszintek a kontinensen belül stabilizálják a fogyasztói árszinteket.
Valójában egy kiegyenlítődés történt: a magyar árszint felzárkózott az európai országokéhoz. Ha nagyobb körben nézzük az élelmiszereket, azt kell látnunk, hogy forintban és euróban számolva nagyjából azonosak az árak. Az a legnagyobb lemaradás, ami a magyar alapvető élelmiszerek kategóriájában volt, most eltűnt
- közölte Raskó György.
A szakember meglátása szerint a zsemle, a kifli és kenyér most ugyanannyiba kerül, mint Ausztriában vagy Szlovákiában. Vagyis nem az ársapka, hanem a szomszédos országok árszintje határozza meg a hazai árak felső szintjét. De ide kell venni a hazai lakosság vásárlóerejét, ami a rezsiköltségek megemelkedése miatt jelentős korlátok közé keveredett - nyomatékosította Raskó György, aki szerint a magyar háztartások szabad pénzfelhasználása leszűkült: a családok legalább kétharmadában ugyanis minimális a szabadon elkölthető pénz mennyisége. Az agrárközgazdász szerint, ha előállna egy olyan helyzet, hogy nincs kereslet a magyar élelmiszeripar által előállított élelmiszerekre, akkor a gyártóknak és forgalmazóknak két választásuk lesz: vagy tartják az árat (minimális növekedés mellett), vagy pedig eladják külföldre a termékeiket (kevesebb profitot érve el).
Raskó György beszélt arról is, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) az élelmiszerár-indexe májusban volt a csúcson, azóta folyamatosan csökken. Ez azonban valószínűleg rövid időn belül meg fog állni, mivel a termelési költségek közül az inputanyagok és a munkabér költségei olyan mértékben megemelkedtek, hogy a FAO-indexeknek nem lesz nagy mozgástere a további csökkenésre.Az agrárközgazdász szerint
jelenleg ott tartunk, hogy május óta körülbelül 10 százalékponttal esett vissza az élelmiszerek árindexe. A gabona és a növényi olajok árszintje még körülbelül 2-3 százalékponttal mehet lejjebb, a húsnál és a tejnél viszont nincs ilyen lehetőség.
Arra a kérdésre, hogy mi várható az élelmiszerárstop után az érintett élelmiszerek árát illetően, Raskó György elmondta, hogy a cukor ára annyit esett a világpiacon, hogy az árbefagyasztás után sem fog különösebben emelkedni, mivel túl kis tényező a háztartásokban. Ezen az se változtat, hogy olykor átmenetileg hiánycikké válik a boltokban, ahogy a tej is.
A többi termék ára azonban feljebb fog menni, megközelítőleg 30-40%-kal. A napraforgónál 50% fölötti drágulásra lehet számítani - jelentette ki Raskó György, hozzátéve, hogy minél tovább marad az árstop, annál nehezebb megjósolni, mi lesz a kivezetése után.
A szakember beszélt arról is, hogy az élelmiszerárak várható alakulása során nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország idén minden idők legnagyobb búzatermését, több mint 100 millió tonnát takarított be. Ám ennek a felére sincs szüksége, és ha nem sikerül elintéznie, hogy eladhassa a gabonáját külföldre, akkor az oroszok ott fognak ülni több mint 50 millió tonna eladatlan búzán, pedig lenne rá kereslet. Ha azonban az orosz-ukrán háború valamiféle békefolyamattá alakulna, és a felek elkezdenék rendezni a kapcsolataikat, akkor ez a gabona megjelenik majd a piacokon, ami komoly árcsapás lesz. Ha pedig a kukoricát nézzük, az Egyesült Államokban idén 353 millió tonna termett, jegyezte meg Raskó György, aki ezek után kizártnak tartja, hogy a kukorica ára újra felmenjen olyan szintre, mint ahol április-május idején volt. Ez pedig várhatóan azzal fog járni, hogy a magyar kukorica ára is csökkenni fog. Ezek a várható hatások az ársapka megszüntetése után, de nehéz megjósolni, hogy mikor fog az bekövetkezni.
Ha az Európai Unió megegyezik a magyar kormánnyal, és elkezdik folyósítani a nekünk járó helyreállítási pénzeket, akkor az erősíteni fogja a forint árfolyamát, ami így visszamehet 390 körüli szintre, és ez szintén csökkenteni fogja az inflációt, valamint negatív hatással lesz a hazai felvásárlási árakra. Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz: ha nem sikerült Magyarországnak és az EU-nak megegyeznie a pénzek folyósításának feltételeiről, akkor tovább fog gyengülni a forint, ezzel együtt pedig erősödni fog az infláció
- mutatott rá Raskó György.
Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani arról, hogy egyik-másik hatósági áras élelmiszer eltűnt a boltok polcairól. Az agrárközgazdász azonban határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy várható-e valamilyen alapélelmiszerből hiány a következő időszakban, akár a szomszédban zajló háború, akár az árak globális emelkedése miatt. Ettől egyáltalán nem kell tartani - szögezte le Raskó György.