A kiskereskedelmi forgalmazás többletköltségeinek áthárítása a fogyasztókra a kialakult háborús helyzet miatt folyamatosan növekvő élelmiszerárak mellett már így is problémát jelent, ezért - hasonlóan az élelmiszervertikum többi horizontjához - alternatív megoldások felé nyit az FMCG szektor is - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A működési költségek további növekedését rövid idő alatt kisebb költségekkel megvalósítható beruházásokkal, fejlesztésekkel kívánják elérni, amelyek során törekednek majd a legkorszerűbb és a fenntartható megoldásokra úgy, hogy azok ne befolyásolják károsan a vásárlás élményét a vevőszám és a vásárlóerő megtartása végett. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai megvizsgálták a költséghatékonyabb működéshez vezető stratégiákat és közzétettek egy listát terveikről:

Azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések:

• világítás lekapcsolása az üzlet zárását és a dolgozók távozását követően,
• a nyitvatartási időn kívül történő munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentése, (éjszakai árufeltöltés esetében csak a legszükségesebb világítás),
• a nyitvatartási időben az eladótéri világítás felülvizsgálata, a vásárlói élményt nem befolyásoló mértékű csökkentése,
• az épület egyéb részeinek gyengébb világítása, (pl. raktárbejárat előtt, bevásárlókocsik, kosarak tárolóhelye körül)

Energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások, melyekből akár egy is segíthet a takarékoskodásban:

• LED lámpák használata,
• ajtók használata a hűtőbútorokon,
• a hűtőrendszerek hulladékhőjének használata a fűtéshez és használati melegvíz előállításhoz,
• földhőszivattyú alkalmazása

Egy másik megoldás, a vasárnapi boltzár bevezetése is nagy mértékben hozzájárulhat az költségek csökkentéséhez. Ha akár csak fél napra rövidítenék a vasárnapi nyitvatartást, az már jóval kevesebb áramfogyasztást jelent. Emellett egy másik komoly problémára, a munkaerőhiányra is ideiglenes enyhítő megoldást nyújthat, például a hétvégi műszakok beosztásában csökkentheti a dolgozók munkaterhelését, valamint a műszakpótlékok mértékét. Az eltérő kereskedelmi profil és értékesítési preferenciák miatt a kiskereskedelemi boltok és üzletláncok között nem alakult ki egységes közös álláspont a boltzár kérdésében.

A tervek mellett van már olyan kiskereskedelmi lánc is, amely gyorsan cselekedett és már több újítást is bevezetett működési költségeik csökkentésének érdekében. Az áruházlánc az üzletekben, a logisztikai központokban és a hűtőbútorokban is LED-re cserélte a világítást. Az áruházakban intelligens épületfelügyeleti rendszer monitorozza az energiafelhasználást, automatikusan lekapcsolja a villanyt, ha az utolsó ember is elhagyja az üzletet, parkolót. A szellőzőrendszerek kizárólag hőcserélőkön keresztül működnek, ami azt jelenti, hogy a kifújt levegővel a hőcserélőn keresztül felfűtik vagy lehűtik a befújni kívánt friss külső levegőt. Bevezették a kijáratoknál a kétlépcsős fotocellás ajtót, így az őszi-téli időszakban nem fog könnyen kiszökni a meleg az üzletből. Folyamatosan bővítik napelemeik számát, fogyasztásmérőkkel szerelik fel az üzleteket és még sok változtatást vezettek be saját helyzetük könnyítése érdekében.

A globális energiaválság miatt már külföldön is tettek lépéseket a nemzetközi kiskereskedelmi láncok az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A Spar Ausztriában ősztől lerövidíti üzletei külső megvilágítását, a Billa a szállítási költségeken igyekszik spórolni úgy, hogy saját salátát és zöldségeket termeszt az egyik bécsi üzletük parkolójában vertikális módszerrel egy konténerben. Párizsban rendeletben tiltják az ajtók nyitva hagyását, amennyiben légkondicionáló használatban van, valamint a francia kormány betiltotta, hogy a hajnali órákban megvilágítsák az utcai reklámtáblákat a 800 ezer lakosnál kisebb városokban. Az Egyesült Királyságban néhány kiskereskedelmi üzlet beleegyezett az úgynevezett „nyitott könyv” tárgyalásokba a beszállítókkal, ami lehetővé teszi mindkét fél számára a gyártó energiaszámláinak nyomon követését és figyelembevételét az ártárgyalások során.

Az energiaválság - ha nem is azonos mértékben - sújtja az élelmiszer termékpályák miden szereplőjét az alapanyag termelőktől a feldolgozókon keresztül a kiskereskedőkön át a végfelhasználó fogyasztókig. Jelenleg az tapasztalható, hogy az érintettek az élelmiszerlánc minden pontján arra törekszenek, hogy érdekeik figyelembevétele mellett tegyenek meg mindent az energia-veszélyhelyzet káros következményeinek csökkentése érdekében.