Kifejtették, hogy az országon belül jelentős különbségek alakultak ki. Mennyiségébe és arányaiban is a legnagyobb visszaesés Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, ahol felére csökkent a termés, annak ellenére, hogy 16 százalékkal nagyobb területen arattak. A legjobb termésátlagával rendelkező keleti megyékben - mint például Hajdú-Bihar és Békés - szintén közel felére csökkent a hozam. A fentiekkel ellentétben Tolna megyében három éve nem látott mennyiségű búzát, több mint 300 ezer tonnát takarítottak be, 6,8 százalékkal többet a tavalyinál. A betakarított termés Zala megyében is nőtt - közölték. A KSH tájékoztatása szerint az árpa termésmennyisége az idén 10 százalékkal csökkent, ami nagyrészt a magasabb 2021-es bázissal magyarázható.
Itt vannak a friss számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica Magyarországon
Öt évet vizsgálva - 2017-2021 átlagához viszonyítva - 7,8 százalékkal, több mint másfél millió tonnára növekedett a betakarított mennyiség. A rozs, zab és tritikálé termésátlaga 9, 22 és 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Rozsból 19,1 ezer hektáron 57,6 ezer tonnát, zabból 15,8 ezer hektáron 37,6 ezer tonnát, míg tritikáléból 50,1 ezer hektáron 171,6 ezer tonnát takarítottak be - írták. A hivatal szerint a megfelelő hazai ellátás biztosítva van: az elmúlt évek trendjei alapján a teljes fogyasztás nem éri el az adott évben megtermelt mennyiség felét sem. A közleményben arra is kitértek, hogy Európa több országában is gondot okozott az aszály. A Magyarországtól keletre fekvő országokban - Romániában, Moldovában, Ukrajnában -, továbbá Olaszországban és Franciaország délkeleti területein is az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott.
