Egyre gyakoribb, hogy már nem csak az erdőkben, hanem mezőgazdasági és lakott területeken is megvetik a lábukat az erdei vadállatok. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a Magyarországon található ragadozók száma, különösen a rókák és az aranysakálok szaporodtak el. Mivel egyre inkább kiszorulnak a természetes lakóhelyükről, és egyre gyakrabban csatangolnak a falvak és városok utcáin, fontos sorra venni azokat az eszközöket, amelyekkel távol tarthatod ezeket a vadállatokat a portádtól - írja a HelloVidék.
Sok galibát okoznak a ravaszdi rókák
A róka életmódja és táplálkozása nagyon könnyen alkalmazkodik az emberi környezethez. A kutyáknak és macskáknak kitett eledelre, valamint a nem megfelelően tárolt háztartási hulladékra is rámennek, mivel könnyebb táplálékforrásnak bizonyulnak, mint a vadászat. Olykor pedig az is előfordul, hogy a ház környékén található haszonállatokra is szemet vetnek, és megritkítják a háznál tartott állatállományt. Nem csoda, hiszen az állattenyésztésben található állatok egészségesebbek, mint a vadon élő társaik, ezért rendkívül vonzóak a ragadozók számára. Ha pedig egyszer elkezdik a kerti vadászatot, nehezen állnak le, ezért a megelőző intézkedések bizonyulhatnak a legjobb megoldásnak.
Zajlik a járványügyi nyomozás
Idegrendszeri tüneteket mutató rókát figyeltek meg 2022. szeptember 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község közigazgatási területén. Az állatot a helyi vadásztársaság szakemberei a közegészségügyi veszély elhárítása érdekében, valamint diagnosztikai célból kilőtték. A Nébih debreceni laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a hét elején megerősítették a róka veszettséggel való fertőzöttségét. Az állategészségügyi hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészítik ki az október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt. A Nébih az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta.
Magyarországon 2017. óta nem azonosítottak veszett állatot, a betegség jelenlegi behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy az eset az ukrán határtól mintegy 5 kilométerre történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállomány körében végzett immunizálási programját.
A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, melyet a veszett állat - harapása útján - akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja. Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, azt haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244). A témában további hasznos információk olvashatók a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján, többek között a betegség tüneteiről, a terjedés módjáról és a megelőzéséről.
Így előzzük meg a vadbetörést
Mielőtt belemerülnél a nagyobb átalakításokba, első lépésként használd ki azokat az alapvető gyakorlatokat, amelyek a modern mezőgazdasági termelő napi rutinjába tartoznak. Az intenzív rotációs legeltetés, a szabadon tartott állatok éjszakára való bezárása és a futtató létrehozása tartozik ide. Összességében elmondható, hogy minél intenzívebben foglalkozol az állataid körülményeivel, annál kevesebb esélye van a ragadozóknak beférkőznie hozzájuk.
Mit tehetünk a vadak ellen?
Az a legjobb, ha teljesen eltávolítjuk a szemetet a kertből, de a lezárt, összecsomózott kukás zsákba és zárt gyűjtőbe helyezett szemét is eredményes lehet. Fontos, hogy a kutya- és macskaeledelt semmiképp se hagyjuk kint éjszakára, ezen kívül pedig mindent távolítsuk el a kertből, ami odavonzhatja a vadállatokat. A komposzt is problémás lehet, ezért ajánlott egy zárható tetejű ládát beszerezni neki.
- Villanypásztor nagy segítség lehet. Bár a nagyobb legelők számára rendkívül költséges lehet egy villanypásztor, a kis termelőknek megéri beruházni egyre a szabadon tartott állatok védelme érdekében. Minél magasabb a kerítés, annál jobb, mert úgy esélyük sincs a vadaknak átugorniuk rajta.
- Reflektorfény: egyszerű, de hatásos. Ha kisebb területet, mondjuk egy tyúkólt vagy nyúlketrecet szeretnénk biztosítani, akkor a mozgásérzékelő lámpa lehet a legegyszerűbb. A mozgásérzékelő felvillanása elrettentő hatású a vadállatok számára, és legalább te is le tudjuk ellenőrizni, hogy éppen ólálkodik-e valaki az állataink körül. A napelemes lámpák egész évben jól szolgálnak, de létezik külön „Foxlights” elnevezésű lámpa is, ami hosszabb ideig villódzik különféle színekkel és mintázatokkal, így hatékonyabban űzi el a betolakodót, például a rókákat.
- Hozzuk rendbe a kerítést! A kert vagy a kerítés megfelelő ragadozóbiztosítása először extra erőfeszítéseket igényelhet, és nagyobb befektetést, de biztosítja, hogy más állatok, még véletlenül se keveredjenek a kertünkbe. Ha vakondot, sünt sem szeretnénk látni a kertben, akkor érdemes megfontolni a beton alapot a kerítés állítás előtt. Ezzel megelőzhető az, hogy a vadállatok alagutat ásva jussanak az udvarunkra és zsákmányul ejtsék háziállatainkat, haszonállatainkat.
- Emeljük meg az ágyást. Az egyik nagyszerű módszer, ha emelt ágyásokat használunk a kertünkben a zöldségek ültetéséhez sőt, virágokat is bátran ültethetünk az ilyen ládákba. A megemelt ágyak segítenek távol tartani a rovarokat, például a csigákat. De megvédik a növényeket a hidegtől is. További előnyük, hogy megakadályozzák, hogy a betévedő nyulak megrágcsálják a zöldségek levelét, mivel nem szívesen nyújtóznak, emelkednek el a földtől.
- Természetes riasztószerek. Jó, ha tudjuk, bizonyos virágok és gyógynövény is elriasztják a vadakat . Ha hagymát, metélőhagymát, fokhagymát, körömvirágot, rozmaringot, borsmentát és levendulát ültetünk és a zöldségfoltok köré, segíthet távol tartani az olyan fajokat, mint a szarvasok, nyulak, egerek és mókusok, miközben vonzza a jótékony rovarok, például méheket és a pillangókat.