agrarszektor.hu • 2022. október 18. 13:27
Bár egy hazai törvénymódosítás a tavalyi év elejétől teljes tilalmat rendelt el az avar-és zöldhulladék égetésére, egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet végéig továbbra is az önkormányzatok rendeletei voltak irányadóak a kérdésben. Ember legyen a talpán, aki követni tudja, hogy akkor most szabad-e a kertünkben égetni az őszi kerti hulladékot és az avart, vagy sem?! De mit kezdhetünk a sok kerti hulladékkal?
Logikusan úgy hihettük volna, hogy a veszélyhelyzet megszűntével ez is változik, de a Pénzcentrum információi szerint, mégsem: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 2021. decemberi módosítása értelmében az égetés önkormányzati hatáskörben marad a koronavírus miatti veszélyhelyzet után is. Tanácsos ezért is, ha nincs jobb ötletünk, és mindenképpen az őszi kerti nagytakarítás után a zöld hulladékot szeretnénk égetni, előbb a helyi önkormányzati hivatalban érdeklődni, megengedett-e, és ha esetleg igen, mikor lehet a szabályoknak megfelelően elégetni a faleveleket, kisebb ágakat - írja a HelloVidék.
Ahány vidéki önkormányzat, annyiféle rendelet
Vidéken a problémát jelenleg az okozza, hogy ahány település, annyiféleképpen szabályozzák a zöldhulladék, kerti nyesedék és az avar égetését. Ahány önkormányzat, annyi rendelet. Az elmúlt évtizedben több megoldást alkalmaztak az egyes településeken: az egyik, hogy a képviselő-testület által meghatározott módon, heti egy-két, előre meghatározott napon lehet a magánterületeteken égetni. A másik, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni, így a nyári hónapok zöldhulladékát vagy deponálja mindenki otthon, vagy az önkormányzat kijelöl egy lerakót. A hulladékgazdálkodási cégek által biztosított matricák azonban legfeljebb csak az avar elhelyezési problémáit oldják meg. Ha valaki kivág egy fát a kertben, azt nem lehet 8 darab 120 literes zsákba csomagolni. Ha összedarabolja a fa koronáját a szabályok szerinti méretre, akkor már beteheti a kályhába is, tehát úgy nem érdemes leadni.
Sok vidéki településen az év minden napjában tilos az égetés
A KÖTHÁLÓ felmérése szerint például Pest megyében 17 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Csömör, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni. Más vidékeken is nagyon eltérő a helyzet.
Nem éri meg kockáztatni
Érdemes azonban, ha olyan településen élünk, ahol adott napokon szabad az égetés, mielőtt nekiállunk a begyújtásnak, tényleg tájékozódni, mit szabad és mit nem. Aki ugyanis áthágja a szabályokat, ne adj isten tűzgyújtási tilalom alatt gyújtana tüzet, az nagyon keményen megütheti a bokáját. A bírság 10 illetve 20 ezer forintról indul, de bizonyos esetekben akár a többmilliós összeget is elérheti! A tűzvédelmi bírság kiszabására a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult. A tűzvédelmi bírság megfizetése ugyanakkor nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.
De tényleg, mi a baj az avarégetéssel?
Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig.
Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami az egészségünkre káros.
Mit okoz a részecskeszennyezés?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16.200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma. De nem kell önkormányzat sem ahhoz, hogy megszabaduljunk a kerti hulladéktól. A kerti hulladék kezelését ugyanakkor az önkormányzat segítsége nélkül is meg lehet oldani, csak néhány tipp:
- Általában rendelkezésre áll annyi hely a kertekben, ahol az ott termelődött zöldhulladékot komposztálni lehet. Ehhez igénybe lehet venni olyan vállalkozók közreműködését, akik a gallyak darálását elvégzik. Így vissza lehet adni a biológiai körforgásnak, amit onnan kivontunk.
- A télire megőrzött, összedarabolt gallyak jók a fatüzelésű kályhák, kazánok, kandallók begyújtásához.
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható
A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.
Komposztálni tényleg mindenki tud
Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.
Mi a helyzet a külterületen történő égetéssel?
Belterületre vonatkozóan az önkormányzat alkot rendeleteket, amiket be kell tartani. Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet megvalósítani, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelem felé. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, létszámnak, oltóanyagnak kell jelen lennie és védősávot kell szántani a terület köré, mondta el Szabó-Bisztricz Anett katasztrófavédelmi szóvivő. Aki ezek ellen vét, az az okozott kár megfizetésén túl tűzvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.