Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a PNT által képviselt főzdék egy része nem vásárolt fel gyümölcsöt, részben mert vannak főzdék, amelyek értékesítési csatornái a Covid időszakában megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek, ezért jelentős készletekkel rendelkeznek. Egyes főzdéknek pedig a koronavírus, illetve az elmúlt időszak gazdasági hatásai következtében sajnos olyan mértékű likviditási gondjaik keletkeztek, amelyek miatt nem tudtak újabb gyümölcsöket felvásárolni.
Elképesztő: ki nem találnád, miből készítenek gint a magyar szakemberek
Azok a főzdék, amik vásárolnak, azért teszik, mert népszerű az adott gyümölcsfajtából főzött pálinkájuk vagy új termékkel akarnak megjelenni a piacon. Ezért idén a sárgabarack mellett vettek málnát, feketeribizlit, fekete berkenyét és persze hagyományos alapanyagokat is, mint például a szilva, birs, cseresznye, cigánymeggy, alma. Nem lehet elmenni amellett, hogy magát a gyümölcsfelvásárlást a jövőbeni bizonytalanságok negatívan érinthették: az energiaválság hatására már látható a vendéglátóipari egységek megszűnése, ha pedig ténylegesen elkezdődik a szállodák és az éttermek tömeges bezárása, akkor megint csak órisái gödörbe kerül a pálinkaszektor csakúgy, mint a koronavírus-járvány idején. Akkor pedig nem meglepő módon nincs értelme sok gyümölcsöt vásárolni.
A gyümölcsök beszerzési áraiban szintén nagyon lehet érezni a növekedést, ami nem meglepő, mivel 25-35%-os növekedésről beszélünk, de volt olyan is, hogy ez az 50%-ot is elérte. A sárgabaracknál országosan a nettó 280-450 forintos ársáv volt a jellemző. Mihályi László, mint fogalmazott, a pálinkafőzdék esetében van több, nehezen kikerülhető, költségnövelő elem, mint a gyümölcs, a munkabérek, az energia és a csomagolóanyag. Korábban tágabb volt a főzdék mozgástere, kereshettek olcsóbb szereplőket, de ma már ki vannak szolgáltatva a piacnak.
Nagyot újított a magyar pálinkafőzde: nem akármit dobtak a piacra
Az energiaárak brutálisan elszabadultak, a gázárban például 13-15-szörös a költségnövekedés, az üveg szinte csak importból érkezik, és előállításának nagy energiaigénye, valamint a forint gyengülése miatt import üvegek ára nagyjából 70-100 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ráadásul további áremelkedés várható. A dugókról és a címkékről pedig még nem is beszéltünk. A sornak azonban itt még mindig nincsen vége, hiszen mindezeken kívül ott vannak még az adók és a kötelezően fizetendő díjak, amikre egyáltalán nincs ráhatásuk. Ha mindezeket összeadjuk, akkor a szakember szerint nagyjából 40 százalékos áremelésre lenne szükség, de jó esetben is ennek mindössze a felét lehetne érvényesíteni az árakban, mivel egyszerűen nem fogadna el többet a piac.
